Képviselőházi irományok, 1892. XVIII. kötet • 590-593. sz.
Irományszámok - 1892-592. Törvényjavaslat a Spanyolországgal 1893. évi deczember hó 8-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről
592. szám. 15 tekintet nélkül arra, hogy azok behozottak vagy nemzetiek-e, avagy hogy azokat a belföldön eladják, vagy pedig kivitelre szánják-e, a mennyiben az ország törvényeihez és rendeleleihez alkalmazkodnak; szabadon járhatnak üzleteik után; a vámhivataloknál bevallásokat tehetnek saját nevükben vagy tetszés szerint helyettes által, a nélkül, hogy más díjt tartoznának fizetni, mint a melyre nézve ezen személylyel esetleg megegyeztek. III. czikk. A magas szerződő felek mindenikének alattvalói a másik fél területein épúgy, mint a nemzetbeliek, bármilynemü javakat szerezhetnek és birtokolhatnak, s ezek felett adásvevés, csere, ajándékozás, végrendelet utján vagy másképen rendelkezhetnek, úgyszintén örökölhetnek akár végrendelet, akár törvény alapján. Semmi esetre sem fognak más vagy magasabb illetékek fizetésére köteleztetni, mint a melyek a nemzetbeliekre vettetnének ki. Jogaik érvényesítése és megvédése végett szabadon járulhatnak a bíróságok elé; e tekintetben ugyanazon jogokkal és menlességekkel fognak birní, mint a nemzetbeliek s épúgy, mint ezek, peres ügyeikben az ország törvényei által feljogosított ügyvédeket, ügyvivőket és ügynököket igénybe vehetik. IV. czikk. A magas szerződő felek egyikének területein az illető ország törvényei értelmében fennálló részvénytársaságok és más kereskedelmi, ipari vagy pénzügyi társaságok, a másik fél területein ugyanazon jogokkal élhetnek, mint a melyek bármely más ország hasonló társaságai részére engedélyeztetni fognak. V. czikk. Kereskedők, gyárosok és más iparosok, kik országuk illetékes hatósága által kiállított iparigazolvány birtokát.an kimutatják, hogy azon államban, melynek területén állandó lakhelyíyel bírnak, valamely ipar üzésére fel vannak jogosítva, akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók utján kereskedőknél, eladási helyi que nationaux, sóit qu'ils les vendentá l'inlérieur du pays, sóit qu'ils les destinent a Fexportation, sauf á se eonformer aux lois et réglements du pays; ils ponrront fairé leurs affaire?, présenter leurs déclavationsauxDouaues personnellement ou au moyen d'une autre personne, si cela leur convient, et sans autre rétribution que celle qui pourrait étre convenue avec cetté personne. Article III. Les sujets de chacune des Hautes Parties contr-.ctantes auront, dans les territoires de l'autre, le mérne droit que les nationaux d'acquérir et de posséder des biens de toute espéce. et d'en disposer par vente, échange, donation, derniére volonté ou autrement, ainsique d'hériter en vertu de test áment ou par la loi. Dans aucun cas ils ne seront tenus a acquitter des droits autres ni plus élevés que ceux qui seraient imposés aux nationaux. Ils auront libre accés auprés des iribunaux de justice, tant pour réclamer que pour défendre leurs droits; ils auront, k ce respect, tous les droits et exemptions des nationaux, et, comme ceux ci, ils pourrout employer dans tous les litiges les Avocais, Avoués et Agents autorisés par les lois du pays. Article IV. Les Sociétés auonymes et autres Sociétés commereiales, industrielles ou financiéres établies dans les territoires de l'une des Hautes Parties contractantes d'aprés les lois du propre pays, pourront exercer dans les territoires de Tautre Partié les droits qui seront reconnus aux Sociétés analogues de tous les autres pays. Article V. Les négociants, les fabricants et autres industriels qui prouverőnt, par la possession d'une carte de légitimation d'élívrée par le« autorités de leur pays, qu'ils sönt autorisés á exercer une induslrie dans l'Elat oú ils ont leur domiciL, pourront, sóit personnellement, sóit par des commis-voyageurs á lenr service