Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1892-557. Törvényjavaslat, a vasúti árúfuvarozás tárgyában Bernben 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvényczikkel beiktatott nemzetközi egyezmény kiegészitése iránt
68 557. szám. 2. §. A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a többször idézett nemzetközi egyezmény kiegészítő részét képező végrehajtási határozmányoknak, továbbá a vasúti szálli tásra feltételesen felvehető tárgyakra vonatkozó határozmányoknak, az egyezményben részes államok kormányai által elhatározandó módositásaihoz és kiegészítéseihez, a magyar korona országai nevében hozzájáruljon s az ekként létrehozandó megállapodásokat rendeleti úton életbeléptesse. 3. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba ; és végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizátik meg. Budapesten, 1894. évi január hó 9-én. Lukács Béla s. k., kereskedelemügyi m. Mr. minister. Melléklet az 557'. számú irományhoz. Indokolás, „a vasúti árúfuvarozás tárgyában Bernben 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. t.-czikkel beiktatott nemzetközi egyezmény kiegészitéséről" szóló törvényjavaslathoz. A vasúti árúfuvarozás tárgyában Bernben 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. t.-czikkel beiktatott nemzetközi egyezmény nem szabályozza azon kérdést, hogy az egyezményben eddig nem részes államok ahhoz utólagosan mily módozatok mellett csatlakozhatnak. Ezen hézag betöltésének gyakorlati szüksége már" az egyezmény hatályának első hónapjában felmerült, minthogy a monakói fejedelemség, melynek területét az egyezmény keretébe felvett vasutak közé tartozó Paris-Lyon középtengeri vasút átszeli, a svájczi szövetségi kormányhoz intézett jegyzékében engedélyt kért arra, hogy az egyezményhez hozzájárulhasson. Ezen alkalomból a diplomácziai levelezés utján megállapittatván a részes államok abbeli megegyezése, hogy az egyezmény oly póthatározmányok által egészíttessék ki, a melyek alapján új államok hozzájárulása az egyezményhez, a lehető egyszerű eljárás követése mellett esetrőlesetre keresztül legyen vihető, a svájczi szövetségtanács 1893. évi június hó 15-ik napjára Bernbe diplomácziai értekezletet hivott össze, mely értekezlet elhatározván, hogy az említett kiegészítő határozatok a signatárius hatalmak által aláirt kiegészítő nyilatkozat (déclaration additionnelle) alakjában érvényesíttessenek, ezen nyilatkozat szövegét is megállapította; mig azon további kérdés eldöntése czéljából, vájjon a kiegészítő nyilatkozat tekintetében a formaszerű ratificatio fentartassék, vagy mellőzhető-e, 1893. szeptember 20-ik napjára ugyancsak Bernbe ujabb diplomácziai értekezlet hivatott egybe. Magam részéről, a ratificatiót mellőzhetőnek nem tartottam, miután a pótnyilatkozat a főszerződés oly lényeges kiegészitését tartalmazza, melynek létrehozásánál mindazon tényezők közreműködése szükséges, melyek a főszerződés jogerőre emelésénél eljártak. Ezen nézetem kapcsán az értekezleten kijelentettük azt is, hogy Magyarországban a kiegészítő nyilatkozat éppen a pemzetközi ratifikáczióra yaló tekintettel csak törvényhozási utón nyerhet jogerőt.
