Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-551. „A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött külön bizottságnak

22 551. szám. 91. §. A tilosban talált baromfi, ha behajtása nehézségekbe ütközik, megölhető. Kóbor ebek és macskák, ha idegen területen találtatnak, elpusztíthatok. 92. §. A mezőrendőri kihágások által okozott károk megbecslése közvetlenül a mezőőr kötelessége. A kár újabb megbecslését annak elkövetésétől számított három nap alatt, ha a mezőőr által eszközlött becsléssel megelégedve nem volna, mind a kárttevő, mind a károsított a köz­ségi elöljáróságnál kérheti. 93. §. A mező-, hegy- és erdőőrök fegyelmi, fegyverviselési és fegyverhasználási ügyeire nézve a belügyi és a földmívelésügyi ministerek rendeletileg intézkednek. X. FEJEZET. Kihágások és büntetések. 94. §. . Kihágást követ el és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az: a) a ki gazdasági terményeket gyümölcsös kertből, szőlőből, faiskolából vagy a mezőről lop, vagy a ki másnak földtől el nem választott termékét jogosulatlanul leszadi, levágja vagy ellopja, a mennyiben a dolog értéke hatvan koronát meg nem halad. Ezen esetek bűntettet képeznek akkor is, ha a lopott dolog értéke hatvan koronát meg nem halad; de valamelyike azon körülményeknek forog fenn, melyeknél fogva a lopás, tekintet nélkül a dolog értékére, a büntető-törvénykönyv 336. §-a szerint bűntettnek minősíttetik; l) a ki magán-határjeleket jogosulatlanul megsemmisít, elvisz, más helyre áttesz vagy megrongál, a mennyiben cselekménye a büntető-törvény 407. §-a alá nem esik, — vagy a szomszédra nézve káros határjelzést alkalmaz; c) a ki gazdasági czélra szolgáló megfigyelő eszközöket avagy kataszteri és mérnöki jelvényeket jogosulatlanul rongál, megsemmisít, elvisz vagy más helyre áttesz, a mennyiben az általa okozott kár hatvan koronát meg nem halad; d) a ki jogosulatlanul zálogol; ej a ki a jogos zálogolást meghiúsítani törekszik, a mennyiben cselekménye a büntető­törvény 165. és 368. §. értelmében súlyosabb beszámítás alá nem esik; f) a ki mezei dülőutat jogosulatlanul megszűkit, másfelé irányit, elszánt vagy meg­rongál ; g) a ki a gazdasági terményeket, a fákat és a csemetéket vagy azoknak gyümölcseit jogosulatlanul rongálja, levágja, kitördeli, legalyazza, a mennyiben az általa okozott kár hatvan koronánál nem nagyobb; h) a ki, bár tulajdonát képező, szabadban lévő kórót, trágyát, tarlót, avart, nádast, tőzeget oly helyen meggyújt, hogy abból másnak kára származhat és azt felügyelet nélkül hagyja, vagy a ki másnak hasonló tulajdonán mulasztás- vagy gondatlanságból tűzesetet idéz elő, a mennyiben a cselekvény a büntető-törvény szerint bűntettet vagy vétséget nem képez; i) a ki másnak területén jogosulatlanul legeltet; k) a ki apaállatot tenyésztési igazolvány megszerzése nélkül másoknak tenyésztési czélokra átenged vagy a ki ily állatot másnemű állatokkal együtt a közös legelőre hajt j

Next

/
Oldalképek
Tartalom