Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-551. „A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött külön bizottságnak

551. szám. 23 l) a ki másnak földjén jogosulatlanul szekerez vagy azon marhát hajt; m) a ki a vetésforgóra és legeltetésre nézve megállapított rendelkezéseket nem tartja meg; n) a ki nem arankamentes luczerna- vagy lóhere-magot termelés czéljából forgalomba hoz; o) a ki kendert vagy lent nem a hatóság által kijelölt helyen és megállapított módozatok mellett áztat. Az eljárás az a), b), d), g), h), %) és l) pontok alatti esetekben a károsult fél indítványára, a c), e), f), k), m), n) és o) pontok alatti esetekben, valamint a g) pont alatti esetben, ha a kihágás köztereken vagy közutakon levő fákon és csemetéken követtetett el, hivatalból indítandó meg. 95. §. . Kihágást követ el és száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) a ki idegen szántóföldről, rétről, legelőről, kertből, gyümölcsösből vagy szőlőből füvet, trágyázó- vagy fűtő-anyagot jogosulatlanul szed; b) a ki állatokat felügyelet nélkül legeltet; c) a ki közös vagy községi legelőkön és oly határokon vagy határrészeken, hol a nyomásos gazdálkodás van elfogadva, engedély nélkül külön csordákban, csürhékben és ménesekben legeltet; d) a ki a közutakon, köztereken vagy utczákon levő szederfákról (morus álba) selyemtenyésztési czélra a lombszedést jogtalanul megakadályozza, vagy a lombot megfertőztetés által selyemtenyésztési czélra használhatlanná teszi; e) a ki szántóföldön hátrahagyott mezőgazdasági eszközöket jogosulatlanul használ; f) a ki idegen területre jogosulatlanul megy vagy jogtalanul azon átjár és onnét az illető felhivása folytán el nem távozik, vagy a ki tilalmi jelzéssel ellátott idegen területre jogosulatlanul megy vagy jogtalanul azon átjár, a mennyiben cselekménye a büntető-törvény 421. §-a értelmében súlyosabb beszámítás alá nem esik; g) a ki másnak mívelés alá vett földeire állatokat gondatlanságból bemenni enged vagy betiltott mezei utat használ; h) a ki jogosulatlanul tarlóz vagy böngész; i) a ki másnak földjére jogosulatlanul trágyát, csontot, döglött állatot, követ, cserepet és szemetet visz, vagy dob, illetőleg elás; avagy ha másnak földjén gödröt ás, vásznat fehérít, ruhát szárit vagy kendert áztat; k) a ki a káros állatokat, illetőleg növényeket a hatóság figyelmeztetése daczára a kitűzött határidő alatt irtani elmulasztja; l) a ki a homok-, agyag-, kő-, mész- és egyéb gödröket vagy kutakat bekeríteni a hatóság utasítása ellenére elmulasztja ; . • m) a ki parancsoló szükség nélkül a rábízott állatokat felügyelet nélkül hagyja; vagy a ki az állatok őrzését nem alkalmas személyre bizza; n) a ki az utak vagy bekerített földek elzárására szolgáló kerítéseket, sorompókat, kapukat és más hasonló készülékeket jogosulatlanul kinyit; o) a ki a hasznos madarakat pusztítja, azoknak fészkeit és tojásait, fiait elszedi vagy azokat hatósági engedély nélkül forgalomba hozza; p) a ki a rothadásos méh törzseit a baj felismerése után azonnal meg nem semmisiti; r) a ki saját területén bárminemű döglött állatot tudva elásatlanul hagy. Az eljárás az a), e), f), g), h), i) és n) pontok alatti esetekben a károsult fél indítványára, a b), c), d), k), l), m), o), p) és r) pontok alatti esetekben hivatalból indítandó meg.