Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-563. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, „az örökösödési eljárásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

563. szám. 273 A 14. §. arról az esetről intézkedik, midőn az örökhagyónak elhalálozása helyén sem hátrahagyott házastársa, sem ön jogú leszármazója, sem más közeli rokona, vagy vagyonkezeléssel megbízott olyan alkalmazottja nincsen, a kinek kezeinél vagy felügyelete alatt a hagyatéki javakat meghagyni lehetne. A 15. §. az elrejtés, eltitkolás vagy elidegenítés veszélyének kitett vagyontárgyak zár alá vételéről intézkedik arra az esetre, ha van is olyan személy, a kinek őrizete alatt a hagyatéki vagyon meghagyható, de oly körülmények forognak fenn, melyek egyes jogosultak érdekeinek megóvását teszik szükségessé. A zár alá vétel foganatosításának közvetlen módját mindkét eshetőségre nézve a 14. §. szabályozza. A 16. §. a biztosítási intézkedéseknek megkeresés utján eszkőzlendő foganatba vételéről intézkedik. A 17. §-hoz (m. j. 16. §.). Az ezen a §-on tett módosítás lényege abban áll, hogy míg a m. j. 16. §-a szerint a haláleset felvételt eszközlő hivatalos közeg oly személy elhalálozása esetében, ki hivatalos pénzeket, közpénztárt vagy más közalapot kezelt, avagy nyilvános jellegű iratok őrzésével járó hivatalt, gyámi vagy gondnoki tisztet viselt, ezeket a körülményeket a haláleset-felvételi ivben csupán megjegyezni volna köteles, a felügyeleti jog gyakorlására hivatott hatóság értesítése pedig minden esetben a bíróságnak képezné kötelességét, — addig a bizottság által megállapított szöveg a közvetlen értesítés kötelességét első sorban a halálesetet felvevő közegre hárítja, a mi nemcsak egyszerűbbé teszi az eljárást, de a felügyeleti jog gyakorlására hivatott hatóságnak lehetővé teszi, hogy a közérdek megóvása czéljából a szükséghez képest, késedelem nélkül tegye meg a megfelelő intézkedéseket. A 18. §-hoz (m. j. 17. §.). Ezen §. második bekezdése akként szövegeztetett, hogy a haláleset felvétele adatot tartalmazzon nemcsak a születendő végrendeleti örökös, de az utóőrőkös és utóhagyományos, — továbbá nemcsak a távollévő örökös, de a távollévő utóörökös, kötelesrészre-jogositott vagy hagyományos részére kinevezendő gondnok ajánlása tekintetében. A 20. §. (m. j. 19. és 20. §.). A m. j. 19. és 20. §-ában foglalt intézkedéseket a bizottság egy §-ba vonta össze még pedig az egyes rendelkezések sorrendjének megfelelőbb megállapításával. A §. negyedik bekezdésében a haláleset felvétele körül késedelmes közegre kiszabható birságra nézve a bizottság a bírói végrehajtás utján való behajtás helyett a közigazgatási utón való behajtás kimondását javasolja, mert a behajtás ezen módja kevésbbé költséges, kevésbé terheli a bíróságot s jobban megfelel a megbírságolt közeg hivatali állásának. A 22. §-hoz (m. j. 22. §.). A §. elsó bekezdése lényegileg megfelel a m. j. 22. §-ának, de szabatosabban és kimerítőbben sorolja fel azokat az intézkedéseket, melyeket a bíróság a hozzá beterjesztett haláleset-felvétel elintézése kapcsán még akkor is megtenni köteles, ha a további örökösödési eljárásra nem is illetékes. E mellett a bizottság szükségesnek találta a második bekezdésben új rendelkezésként javaslatba hozni, hogy az iratokat az illetékes járásbírósághoz áttevő kír. járásbíróságnak az áttételt megelőző végzései és intézkedései ellen felebbvitelnek helye nincs. A netaláni sérelmek orvoslása az örökösödési eljárásra illetékes bíróságnál kérhető. KiSPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XVII. KÍÍTF.T. 35