Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-563. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, „az örökösödési eljárásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

272 563. szám. tékesség a megelőzés elve szerint határozandó meg. Lehetnek azonban esetek, hogy más körülmények közt is fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az érdekelteknek módjukban álljon az illetékesség szabályaitól közös megegyezéssel eltérni. Ily eset különösen akkor forog fenn, midőn az örökhagyó felváltva több kir. járásbíróság területén lakott és e járásbíróságok valamelyikének területén halt meg. Nem képzelhető ok, mely miatt ily esetben ki kellene zárni, hogy az érdekeltek megegyezése alapján az a járásbíróság, mely a lakhely és elhalálozás helye szerint illetékes ez eljárásra, a lakhely szerint meghatározandó másik járásbíróságnak engedhesse át az eljárást. A hagyatéki vagyon zöme sokszor nem is annak a járásbíróságnak területén létezik, a hol az örökhagyó meghalt, hanem a másik járásbíróságnak területén, a hol az örökhagyó másik lakhelye volt. Ilyenkor az örökösödési eljárás könnyebb lebonyolítása szempontjából kívánatos, hogy az illetékesség átruházása a jelzett előfeltételek mellett akadálytalanul megtörténhessék. A bizottság ehhez képest javasolja, hogy a m. j. 7. §-a negyedik bekezdésének zárpontja helyett egy új bekezdésben kimondassák, hogy az összes érdekeltek közt a hagyatéktárgyalás elrendelése előtt létrejött megállapodás esetére, ha az örökhagyó felváltva több járásbíróság területén lakott, e járásbíróságok közül az illetékes járásbíróság a másik bíróságnak, megelőzés esetében pedig az annak alapján eljáró járásbíróság a megelőzött járásbíróságnak köteles az eljárást átengedni. A 9. §-hoz (m. j. 9. §.). Az ezen §-nál javasolt módosítás azért szükséges, mert a fennálló szabályok szerint nemcsak a községi halottkém, hanem más közeg is teljesiti a halottkémlést. A 10. §-hoz (m. j. 10. §.). A községi jegyző és a vele egy szempont alá eső hivatali közegek más módon is értesülhetnek a halálesetről, mint a halottkém jelentésének kézhezvétele utján. A bizottságrészéről a §. első bekezdésében tett módosítás tehát arra czéloz, hogy ily esetben minden halasztás nélkül, azonnal a halálesetről vett értesülés után tétessenek meg a hagyaték biztosítása iránti sürgős intézkedések. A §. második bekezdésében a biztosítási intézkedés ideiglenes természete lett határozatban kiemelve; a harmadik bekezdésnek felvett új szöveg pedig az eljárás megbízhatóságának emelésére fog szolgálni. A 12. §-hoz (m. j. 12. §.). E §-ba a bizottság a negyedik új bekezdésnek felvételét hozza javaslatba azért, mert szükséges, hogy a haláleset felvétele körüli eljárás alakszerűséget szabatosan megállapittassanak, s egyúttal meghatároztassék a határidő, a melyen belül a hivatalos közeg a halálesetet felvenni köteles. A 13. § hoz (m. j. 13. §.). A bizottság a lehető félreértések elkerülése s a követendő eljárás határozott megjelölése végett felveendőnek találta azt a rendelkezést, hogy ha a végrendelet le van pecsételve, az felbontatlanul csatolandó a haláleset felvételéhez. A 14—16. §§-hoz (m. j. 14. és 15. §§.). A m. j.-nak az előleges zár alá vételre vonatkozó fenti §-ait a bizottság czélszerübbnek látta három külön §-ba foglalni, s egyúttal az e tárgybani intézkedéseket megfelelően kiegészíteni.