Képviselőházi irományok, 1892. XVI. kötet • 514-550. , XXII-XL. sz.

Irományszámok - 1892-541. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a vallás- és közoktatásügyi minister által, „az izraelita vallásról” benyujtott 300. sz. törvényjavaslat tárgyában

176 541. bzám. 541. szám. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a vallás- és közoktatásügyi minister által, „az izraelita vallásról" benyújtott 300. sz. törvényjavaslat tárgyában. E törvényjavaslat, melylyel az izraelita vallásnak a törvényesen bevett vallások közé való felvétele s a törvényesen bevett vallásfelekezetüekre megállapitott jogoknak — a házasságkötésre vonatkozó intézkedéseit kivéve — az izraelitákra való kiterjesztése is czéloztatik, nevezetes mozzanatot képvisel hazánk valláspolitikai életében. Izraeliták és keresztény vallásúak közt fenforgó vallási s ebből kifolyó társadalmi ellentét nyer nagyrészt kiegyenlítést, mely sok évszázadokon keresztül oly élesen nyilvánult a közéletben, városi statútumokban, királyi rendeletekben s országos törvényekben; melyekben nagyon sokszor fellelhető oka és alapja azon neheztelt vádaknak, melyekkel gyakran lépnek fel az izraelita vallást követök ellen. Országos törvényeink Szt. László óta foglalkoznak velük házassági, tulajdon-, pénzügyi s más magánjogi vonatkozásokban, melyek igy bár nem is mindig szoros értelemben vett vallási természetűek, de mindenkor, vallások által különálló társadalmi osztályt képező néposztály ellen hozatván, azok még magánjogi vonatkozásaikban is felekezeti különállásukra való tekintettel e kérdés történeti megvilágításánál figyelembe veendők. Az izraelita vallást követőkre vonatkozó tételes törvények sorát Szt. László törvénye nyitja meg (1.092. I. könyv. 10. fej.), megtiltván az izraelita vallásúaknak a keresztény asszonyokkal való házasságot, egy tételes intézkedés tehát, mely az akkori, hihetőleg gyakorlati élet megszüntetésére irányult, mely következtetni enged arra, hogy a honalapítás első századában a magyarok s az akkor hazánkban tartózkodó izraeliták közt közelebbi viszony állott fenn, melyet a kereszténység erösbitésére czélzó törekvés megváltoztatni igyekezett. Ez időtől egész napjainkig minden században folyton találunk izraelita vonatkozású törvényeket. Igy Kálmán király idejéből fenmaradt törvényeink szerint ingatlanok birhatása (I. könyv. 75. fej.) részükre megengedtetett, a mitől későbbi törvényeink eltiltották s sok ideig tényleg ingatlant nem bírhattak. — II. András 1222-ből származó rendelete 24-ik czikkében a zsidókat eltiltja a pénzügyi, só és kamara grófságtól, mert tény, hogy ugy ezen korban s daczára e rendeletnek később is e hivatalt viselők közt izraelitákat is találhatni. — 1257-ben IV. Béla király által kiadott kiváltságlevél — mely II. Fridrik zsidó törvényének ugyszólva másolata — első kimerítő pozitív