Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

42 513. szám. E beszédeknek 1868. november 12. és 13-án történt elmondása" után, 1868. deczember 3-án került a főrendiházban tárgyalásra a vegyes házasságokról szóló, az 1868 : XLVIII. t.-czikkbe iktatott törvényjavaslat. E tárgyalás, noha a novemberi beszédek szerint oly törvényjavaslatról volt szó) mely a katholikus hitelvekbe ütközött és a melyet a katholikus egyház soha el nem fogadhat, alig néhány perczig tartott Haynald Lajos érsek elégségesnek tartá a következő beszédet: »A vegyes házassági válóperekben való bíráskodás ügye érdemleges és beható tanácskozás tárgya volt akkor, midőn a perrendtartásnak az egyházi bíráskodásra vonatkozó határozatai fölött folyt a tárgyalás. Nyilatkoztam én azon alkalomkor, nyilatkozott az ország prímása és épen azért, valamint szükségesnek, ugy elegendőnek is látom, hogy azon érvekre, nézetekre és észrevételekre vonatkozzam egyszerűen, melyek általunk e tárgyban akkor elmondattak.* A második és utolsó szónok Cziráky János gróf volt, 'a ki a javaslatot a kösretkező szavak kíséretében fogadta el, szintén hivatkozva november 12-iki beszédére: »Én e tőrvényjavaslatot az 1848 : XX. t.-cz. életbeléptetésének és alkalmazásának egyik főfeltétele gyanánt tekintem, s azon meggyőződést ápolom, a mit a bizottság is a maga javaslatában érintett, hogy a különböző vallásfelekezetek egyenjogúsítása s viszonossága kellőleg tekintetbe vétessék és ebből kifolyólag mindenik vallásfelekezet a maga saját hitelvei szerint nyerje megítélését, a mi pedig e törvényjavaslatban igenis ki van* fejezve. Én ezen eszmét, az általános vallási és lelkiismereti szabadság eszméjének hódolva, mindenütt alkalmazni és életbe léptetni kivánom.« (1865/68. országgyűlés főrendiházának naplója 581. 1.) A bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról szóló törvényjavaslatnak deczember 5-én történt tárgyalásakor az összes szónokok örömmel üdvözölték a javaslatot, mint a mely »az 1848-iki törvények szellemében, a szabadság, egyenlőség és viszonosság alapján nyugszik«, mint azt Cziráky János gróf és WencJcheim László báró kijelentették (Idézett Napló 601. 604.11.) Haynald Lajos érsek felszólalását, mely a vegyes házasságból született gyermekek vallására vonatkozott, azon kívánsággal végzi, »hogy a szabadság jelen aerájában felállított vezérelv vitánk tárgyára nézve is diadalmaskodván, legyen szabad egyén, szabad család, szabad egyház a szabad államban«. Simor János herczegprimás a következőkkel vezette be ugyanezen tárgyra vonatkozó beszédét: »A jogviszonosság nem jelentheti azt, hogy egyik vallásfelekezet magát hitelveiben vagy vallásgyakorlatában a másikhoz tartozzék alkalmazni s nem jelentheti azt, hogy az egyiknek szigorúbb elveit s egyházi törvényeit a másiknak kevésbbé szigorú formáihoz a világi törvényhozás által módosítani lehessen; mert a jogviszonosság a vallásfelekezetekre nézve csak abban állhat, hogy minden vallásfelekezet saját hitelvei alapján, saját egyházi törvénye szerint, szabadon és akadálytalanul élhessen.« (Idézett Napló 612. 1.) A keresztény és izraelita között, valamint az országon kívül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslatról a főrendiház hármas állandó bizottsága (Elnök: Cziráky János gróf, jegyző: Rudnyánszky József b.) 1883. deczember 5-én a következő jelentést terjesztette be: »Figyelemmel az 1867: XVII. t.-cz. által teremtett viszonyokra és az azokból folyó állapotokra, noha komolyan megfontolandóknak tartotta a bizottság az ezen törvényjavaslat érvényre emelése ellen a kath. papság és világi hivek által benyújtott kérvényekben foglaltakat, az izraeliták társadalmi összeolvadására nézve fenforgó követelmények közepette nem vélt elzárkózhatni ama törekvés elől, hogy az izraelita és keresztény vallások tanaiból folyó ellentétességek! mellett az összeütközések meggátlására hivatott állami feladathoz hiven hárittassék el a disparitas cultus elvénél fogva az egyházi törvények értelmében fennálló házassági akadály. Tekintettel tehát erre, valamint ama körülményre, hogy az országon kivül kötött polgári házasságok elismerése mellett tapasztalati adatok szólnak, ajánlja a bizottság a javaslatnak általánosságban leendő elfogadását.« A mi a részleteket illeti: a bizottságnak csak az ezen házasságokból születendő gyermekek vallását szabályozó szakasz ellen volt kifogása. (1881/84. Főrendiház Irományai VII. k. 125. 1.)