Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.
Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról
513. szám. 253 A büntetés tekintetében a büntető törvény rendelkezéseit azért kellett kiegészíteni, mert a lelkészi hivataltól való megfosztás az állam büntető hatalmi körén kivül esik, mi okból a büntető törvény a viselt hivatal elvesztését nem rendelheti el annak daczára, hogy a büntetendő cselekmény a közhivatallal való visszaélés fogalmi körébe esik. A javaslat szükségesnek találta mindazon esetekben, midőn a polgári tisztviselő akár szándékosan, akár gondatlanságból oly házasság megkötésénél működött közre, mely a javaslat értelmében semmis vagy megtámadható, a büntetést a viselt hivatal elvesztésére is kötelezőleg kiterjeszteni, mert a közérdek követeli, hogy az a tisztviselő, a kinek szándékossága vagy vétkes kötelességmulasztása folytán törvénybe ütköző házasságok jöttek létre s a ki ennélfogva a közbizalmat elvesztette, hivatalos állásából elmozdittassék. Minthogy a büntető törvény a lelkészt csak akkor bünteti, ha bontó ok daczára adja össze a feleket, szükséges volt a jelen javaslat keretében büntetőjogi szabályokat felállitani azokra az esetekre is, midőn valamely polgári tisztviselő oly házasság megkötésénél működik közre, mely r csak tiltó akadályba ütközik. Mert ha a javaslat a közérdek szempontjából bizonyos esetekben a házasságok kötését eltiltani szükségesnek találta, gondoskodnia kell arról is, hogy tilalmának foganatot szerezzen; s ezt azzal teszi, hogy a házasságkötésnél a tiltó akadály ellenére közreműködő polgári tisztviselőt büntetésnek veti alá A büntetés megállapításánál a javaslat megkülönbözteti a tudatos, törvényellenes közreműködést a csak gondatlanságból eredőtől. Első esetben a polgári tisztviselő mint szándékos törvénysértő súlyosabb büntetést érdemel, mint ha hivatalos eljárásában csak a kötelességszerű gondosságot mulasztotta el. Tekintve azt a fontos közérdeket, melyet a javaslat a házassági tilalmak feláUitásával mégvédeni kivan, a törvény tilalmának tudatosan ellenszegülő közhivatalnokot nemcsak érzékeny fogházbüntetéssel, hanem viselt hivatalának elvesztésével is szükségesnek tartotta sújtani. Ellenben gondatlanság esetében elégnek látszott a pénzbüntetés kiszabása; csak ismétlés esetében engedi meg a javaslat a birónak, hogy a viselt hivatal elvesztését is kimondhassa, mi oly esetekben lesz helyén, midőn a; tanúsított nagyfokú gondatlanság miatt a polgári tisztviselő a közbizalmat elvesztette s hivatalának ellátása megnyugvással többé reá nem bizható. A szakasz második bekezdésében emiitett súlyosabban büntetendő cselekmények különösen az első bekezdésben idézettek, valamint a hivatali bűntettek (1878. évi V. t.-cz. 465., 467., 471. §§.). A házasság megkötésénél közreműködő polgári tisztviselő kötelességellenes eljárására vonatkoznak a franczia code civil 68., 156., 157., 192. és 193. §-ai, valamint a code pénal 193—195. és 340. §-ai, az olasz polgári törvénykönyv 123-126. és 128. §-ai, a német büntető törvény 338. §-a és az 1875. február 6-iki törvény 69. §-a, a svájczi 1874-iki szövetségi törvény 59. §-a, a németalföldi büntető törvénykönyv 238. és 379. §-ai, a polgári törvénykönyv 137. §-a. A 145. §-hoz. Ezen szakasz érdemi indokolása a fejezet bevezetésében és az általános indokolásban foglaltatik. A lelkészeken kivül azért kellett az egyházi összeadásnál eljáró egyéb személyekről is rendelkezni, mert például a törvényesen elismert vallásfelekezetek közül az izraelitáknál a vallástanitók is illetékesek egyházi esketés teljesítésére (1863. évi november 2-iki kancelláriai Rendelet 12. pontja), de tekintettel a vallások szabjad gyakorlatának jövőben várható életbeléptetésére, nincs kizárva az az eshetőség, hogy más vallásfelekezet is felhatalmaz a lelkészeken kivül más egyéneket esketések teljesítésére. Egyházi összeadás alatt valamely egyházi közegnek oly ténykedését kell érteni, mely az egyházilag érvényes házasság megkötéséhez az illető hitfelekezet szabályai által kötelezőleg megkívántatik.
