Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

513. szám. 243 Ha a bontó ok meg van állapítva és felperes az ágytól és asztaltól való elválasztást kérte, a biró a kérelemhez kötve van és az ágy- és asztaltól való elválást kimondani tartozik a nélkül, hogy annak időtartamát meghatározná. Ha azonban viszonkeresetileg alperes is érvényesít bontó okot, a házasság felbontását önállóan kérheti, ebben tehát felperes kereseti kérelme által nincs korlátozva; ez esetben a biró a kötelék felbontását fogja kimondani. Ténykérdés marad, hogy meddig fog tartani a 131. §. korlátai között az elválasz­tásra szóló bírói határozat hatálya és ha a felek a 130. §-ban részükre biztosított joggal élni nem fognak, az ágy- és asztaltól való elválás végleges állapotot teremtett a nélkül, hogy a birói határozat ezt czélozta vagy épen elrendelte volna. Ugyanaz a már idézett törvények és javaslatok álláspontja, mely az intézmény természetéből és meghonosításának okaiból következik. Minthogy felperes választási jogától függ vagy a kötelék felbontásának, vagy az elválasz­tásnak kérése, a javaslat nem akadályozza őt abban, hogy a mennyiben á kereset ágytól és asztaltól való elválasztásra irányul, azt felbontó keresetre át ne változtathassa. A kétféle kereset tárgyalási módja egyenlő, mindkettő ellenében ugyanazok a kifogások érvényesíthetők (128. §.) s így ama átváltoztatás ellen perrendi aggályok nem szólnak; a kereset átváltoztatása a már folyamatban levő per menetét semmiben sem akadályozza vagy változtatja meg. A szigorú következetesség azt kívánná, hogy felperes választási jogával jogerős birói ítélethozatalig élhessen. A javaslat azonban a választást ezélszerüségi okokból csak az első bíróság ítélethozataláig engedte meg. A választási jognak a pör végeldöntéseig való kiterjesz­tése a pert szükség nélkül késleltetné, mert ágy- és asztaltól való elválási keresetnél a felek különélésének elrendelése a kibékülés megkísérlése czéljából nem foglal helyet és a biró a nő névviselése tekintetében nem határoz (129. §.); valahányszor tehát felperes a felebb­viteli eljárás alatt változtatná át keresetét, mindannyiszor az érdemi felülvizsgálat megszakadna és az első bírót póteljárásra kellene utasítani, úgy a közbeeső intézkedések foganatosítása czéljából, valamint esetleg a nőnek meghallgatása végett (117. §.). De magával az alperessel szemben sem volna méltányos a kötelék felbontásáuak kérdését a per végbefejezéseig függő­ben tartani, csak azért, hogy felperes változékony akaratának mindaddig szabad tere legyen. A választási jognak ezen megszorítása azonban a dolog természeténél fogva nem állja útját annak, hogy felperes a folyamatban levő perben önállóan még nem érvényesített új bontó ok alapján, ezen per elsőfokú befejezése után a házasság felbontását kérhesse, mert joga kétségtelenül fennáll akkor is, midőn házastársától ágytól és asztaltól már jog­erősen elválasztatott. A külföld törvényhozásai ezen kérdésben eltérő álláspontot foglalnak el. Francziaországban a joggyakorlat a code civilnek ezen tárgyra vonatkozó rendelkezése hiányában oda fejlett, hogy az ágytól és asztaltól való elválásra irányuló kereset nem változ­tatható át felbontási keresetre; ugyanezt az elvet követi a németalföldi polgári törvénykönyv (290. §.). Ezt az álláspontot azzal indokolják, hogy felperesnek választása volt a kétféle kereset között, a mint azonban az egyiknak javára optált, ezzel egy contrat judiciaire létesült, melyet egyoldalú akarattal megdönteni nem lehet. Éppen ellenkező értelemben rendel­kezik és a kereset átváltoztatásának még a felebbviteli eljárás alatt is enged helyet a Laurent-féle javaslat (260. §.). A 128. §-hoz. Minthogy a javaslat az ágytól és asztaltól való elválást oly alakban szabályozta, hogy az a felek között esetleg végleges állapotot létesít, annálfogva a kötelék felbontására nézve felállított szabályokat az elválasztás esetére is alkalmazni kellett, a mennyiben a kötelék érintetlen hagyása ellenkezőt nem parancsol. 31*

Next

/
Oldalképek
Tartalom