Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

234 513. szám Különösen indokolt ezen szabályozás az atya irányában akkor, mikor a házasság felbontásában őt vétkesség nem terheli, vagy midőn vagyontalansága esetén korlátolt keresetéből volna kénytelen a tartás és nevelés költségeit fedezni, bár az anya vagyonos. A költségviselés arányát a bíró a szülőknek a házasság felbontása idejében meglevő vagyoni állásukhoz képest a felbontó Ítéletben és rendszerint meghatározott ősszegben fogja megállapítani, ha pedig a szülők vagyoni viszonyai idővel változnának, az arány helyesbítésére módot nyújt a javaslat 120. §-ának rendelkezése. Végül a gyermekek érdekének megóvása szükségessé teszi, hogy a bíróság vagy a 119., illetve 120. §-ok esetében a gyámhatóság a megszabott tartási összeg biztosítását és pedig hivatalból is mindannyiszor elrendelhesse, valahányszor azt veszélyeztetve látja. Ily külön rendelkezés annál szükségesebb, mert a végrehajtási törvény nem tartalmaz joly szabályt, a melynek alapján lé nem járt tartási követelésekre biztosítási végrehajtás volna vezethető. A Józsefi pátens ugy a házasságok érvénytelenítése (48. §.), mint elválások esetében szabályként állítja fel a kiskorú gyermekek tartási és nevelési költségeinek a szülők általi biztosítását, minek megtörténte előtt a házasság felbontását meg nem engedi (59- §.). A 119. §-hoz. Az előző szakaszban felállított azon szabály alól, mely szerint házasság felbontása esetében a bíró a kiskorú gyermekek tartása és nevelése tárgyában is határoz, kivételt tesz a javaslat arra az esetre, midőn a válóperben kiderített téniköiülmények nem szolgáltatnak elegendő biztos alapot arra, hogy a per bírósága a gyermekek gondozására nézve megnyugvással rendelkezhetnék. Minthogy a válóper anyaga első sorban és túlnyomólag a törvényes bontó oknak és a házastársak vétkességének vizsgálatára és megállapítására vonatkozik, annak befejezését olykor a felek érdekeinek hátrányára késleltethetné, ha a törvény a bírónak feltétlen kötelességévé tenné, hogy határozatát minden esetben a gyermekek érdekében szükséges intézkedésekre is kiterjeszsze. . A gyámhatóság a nyomozó eljárás segélyével mindig abban a helyzetben lesz, hogy a családi viszonyokat a távolabbi családtagok és egyéb beavatottak meghallgatása utján kipuhatolhatja, minek alapján nehézség nélkül teheti meg a gyermekek érdekei által követelt intézkedéseket. A mai hazai joggyakorlat szerint oly esetekben, midőn a kötelék felbontása kérdésében a polgári bíróságok Ítélnek, a Józsefi pátens (59. §.) alapján a biró a gyermekek iránti végleges intézkedést nem mellőzheti; ellenben minthogy az egyházi bíróságok hatásköréhez tartozó házassági perekben kizárólag az érvényesség és megszűnés, illetőleg a separatio kérdései képezhetik ítélkezés tárgyát, az ezen perekkel összefüggő gyermektartás kérdésére vonatkozólag a szakasz szerint beállható hatásköri megosztás már ma is szabályt képez. Nem szorul külön hangsúlyozásra, hogy a bíróilag már megállapított és eldöntött ténykörülmények a gyámhatósági eljárásra vonatkozólag praejudiciumot képeznek s azoknak újólagos önálló vizsgálatába és megállapításába a ^gyámhatóság nem bocsátkozhatik. Természetes, hogy az előbbi szakaszokban felállított szabályok a gyámhatóságra is kötelezők, mert a bíróság számára azokban megállapított hatáskör a jelen szakasz esetében teljesen a gyámhatóságra száll át. A 120. §-hoz. Minthogy a biró (118. §.) a gyermekek tartása és nevelése tekintetében a szülőknek a házasság felbontása idejében fenforgó vagyoni és személyes körülményeihez képest határoz és a határozat tartalmát túlnyomólag a gyermekek érdekei irányítják, ebből önként követ-