Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.
Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról
513. szám. 195 előbbi s mennél gyökeresebb megszüntetését. Az alak és mód, melyben ez létesül, a gyermekekre nézve valóban közönyös. De a mig a kötelék felbontása esetében a szülők mindegyike ujabb törvényes házasságra léphet s gondjaira bízott gyermekét a boldog családi élet tisztult légkörébe vezetheti, addig az ujabb házasságkötéstől eltiltott felek könynyen tiltott viszonyba lépnek s a gyermekeket vétkeik tanúivá és biráivá teszik. A kik pedig azon az alapon vitatják a házasság felbonthatlanságának előnyét, mert a szülők második házassága a gyermekek érdekeinek ártalmára szolgál, azoknak a második házasságra lépést általában, tehát az özvegy feleknek is még kellene tiltaniok, — oly felfogás, melyet egyetlen fennálló jog sem szentesitett. A házasság felbonthatlanságának elve mai napig csak néhány kaiholikus állam törvényhozásában van elfogadva: igy Olaszországban, Spanyolországban és Portugalliában, hol a polgároknak csaknem teljes hitegysége is elősegítette a szabályozásnak ezt a módját. Miután a felbonthatlanság kizárólag a vallás dogmatikus felfogásának eredménye, — mindenütt, hol az államhatalom az egyéneket egyházaik polgárjogilag kényszerítő köteléke alól felszabadította, ennek szükségképoni következménye volt, hogy az egyéni szabadság követelményeit a házasság megszűnésének kérdésében is figyelembe vehették. Nem lehet tagadni,hogy itt-ott az egyéni szabadság a házasság erkölcsi természetének rovására érvényesült; de az elvnek túlhajtáea nem bizonyíték annak helyessége ellen. A mi az egyes törvényhozásokat illeti, az egyéni szabadságnak a házasság felbontása kérdésében leginkább kedvez a porosz Landrecht. A Józsefi pátens még a házasság felbonthatatlanságának álláspontján áll és alóla csak a nem katholikus házasfelekre vonatkozólag enged egyes kivételeket. Ugyanez az osztrák polgári törvénykönyvnek rendszere is, mely a felbonthatlanság elvéhez annyira ragaszkodik, hogy vegyes házasságok esetében sem ensredi meg a kötelék felbontását akkor sem, ha a katholikus fél utóbb oly vallásra tért át, melynek követőire nézve a törvénykönyv megengedi a házasság felbontását. A code civil a házasfelek vallására való tekintet nélkül választást enged a kötelék felbontása és ágytólasztaltól való elválasztás kSzött, melyeknek feltételeit az 1884. évi július 27-iki törvény óta egyenlő elvek szerint szabályozza. Belgium a code civil eredeti álláspontján van. Angliában 1857-ig a házasság csak házasságtörés esetében volt felbontható, de ez is inkább csak elvi jelentőséggel birt, mert azon időig házassági perekben az egyházi bíróságok ítéltek, melyek a házassági kötelék felbonfását nem engedték és az: egyedül törvényhozási utón a parliament határozata által volt elérhető. 1857-ben a házassági perek ezen részére külön bíróságok szerveztettek és a bázasságtörésben, valamint annak minősített eseteiben törvényileg megállapítva lettek a házasság felbontásának okai. (Divorce Act. Section 27.) Ugyancsak házasságtörés és hűtlen elhagyás okából bontják fel a házasságot Skóciában is, mely ország házasságjogi felfogásának egyik jellemző vonása, hogy a kötelék felbontásában nem a sértett házasfél jogát védik, hanem abban a vétkesnek büntetését látják. Svájczbaoaz 1874. évi december 24-iki törvény az egész államszövetségre kiterjedő hatálylyal a házasság felbonthatóságának elvét emelte érvényre s egyúttal az örökös ágytól és asztaltól való elválasztás intézményét mellőzte. Ugyanezen állásponton van az 1875. évi február 6-iki német birodalmi törvény, a mely kimondotta, hogy mindenütt, hol a fennálló particularis jog szerint örökös ágy- és asztaltól való elválasztás volna kimondandó, a helyett jövőben a kötelék felbontását kell megállapítani. A felbonthatóság elvének-hódol a németalföldi polgári törvénykönyv is. Hazai felekezeti házassági jogainknak a felbontás kérdésében elfoglalt álláspontjai az általános indokolás III. fejezetében vannak feltüntetve. A katholikus felek házasságának felbonthatlansága természetes és kikerülhetlen következménye annak a szabálynak, hogy katholikusok házasságára a kánoni jog^ elvei alkalmaztatnak. 25*