Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

513. szám. 189 A 90. §-hoz. A javaslat ugyanazon okokból, melyek a semmiségi pereknél döntők voltak, a megtámadó per folytatását is megengedi, ha annak folyama alatt a házasság megszűnt, mielőtt érvénytelenné nyilváníttatott volna; kötelezőleg azonban a megtámadó per folytatását sem szabja meg, mert a megtámadott házasság megszűnése után a 91. §. megengedi a jogilag érdekletteknek, hogy a házasság érvénytelenségére mellékesen is hivatkozhassanak (v. ö. a 87. §. 2. bek. is). Hogy a házasság megszűnése után megtámadási pert indítani nem lehet, nemcsak a 69. §. első bekezdésére való hivatkozásból, hanem a 81. és 88. §-ok rendelkezéséből is következik. Hogy a házasság megszűnése után folytatott megtámadó perben keletkezett ítélet mindenkivel szemben hatályos, a 70. §. indokainál mondottakból önként következik. A német javaslat 1269. §. az ítélet ezen hatályát csak akkor ismeri el, ha mindkét házastárs életében jogerőre emelkedett. A 91. §-hoz. Jelen §. a 66. és 87. §ok rendelkezését egészíti ki s azon esetekre tekint, midőn a házasság fennállása alatt nem lett érvénytelenné nyilvánítva. A házasságnak azon jogi következményei, melyekre az érvényesség vagy érvénytelenség kérdésének a házasság megszűnése után még befolyása lehet, nem teszik feltétlenül szükségessé, hogy azt önállóan tárgyalják s mindenkivel szemben egységesen oldják meg, mint a házassági viszony tényleges fennállása alatt.TA közérdek és a házasfelek kíméletének szempontja ezentúl nem jöhet többé figyelembe s az érvényesség kérdése csakis az arra alapított igények szempontjából birhat jelentőséggel. Ezen igények érvényesítését nemcsak szükség nélkül hátráltatná, hanem esetleg a jog gazdasági értékével arányban nem álló költségekkel is terhelné a feleket, ha jogi érdekeltségükhöz képest előbb a házasság érvényessége vagy érvénytelensége iránt kellene önálló pert inditaniok. A javaslat erre való tekintetből a házasság megszűnése után megengedi az érvényessége kérdésének mellékes eldöntését is abban a perben, a mely az attól függő igények iránt indíttatott, akár a kereset alapjaként, akár kifogás alakjában történt arra hivatkozás. Másrészről azonban a felek érdekét nem mindig elégítené ki, ha a házasság érvényességének kérdését csak az attól függő igényekkel kapcsolatban tehetnék bírói eljárás és döntés tárgyává. A házasság érvényességére nézve fennálló bizonytalanság^ attól függő jogaik keresésében tarthatná vissza a feleket, kik talán készebbek volnának jogaik érvényesítéséről lemondani, semmint bizonytalan kimenetelű és költséges perekbe bocsátkozni. Ehhez járul, hogy a jogok érvényesítésének jogi vagy tényleges lehetősége gyakran csak később áll be, s a késedelem a házasság kérdésének bizonyítása tekintetében a félre nézve veszélylyel járhat. Ily körülmények közt a jogilag érdekletteknek kívánatos lehet, hogy a házasság érvényességének vagy érvénytelenségének megállapítása iránt önálló keresetet is indíthassanak. A jelen §. rendelkezése erre is lehetőséget nyújt. Ily perekben hozott jogerős ítélet csak a perben állókai szemben hatályos. Nem tagadható ugyan, hogy a házasság érvényességének vagy érvénytelenségének mindenkivel szemben hatályos, egységes megállapítása a házasság megszűnése után is kívánatos volna; mert ez által ellentmondó ítéletek kizáratnának. Tekintettel azonban arra, hogy az érvénytelen házasság megszűnése után többé nem képezheti új jogviszonyok keletkezésének alapját s ennélfogva a jogbiztonság érdeke a kérdésnek egységes eldöntését feltétlenül nem követeli, másrészről &

pedig7a jogok érvényesithetése szempontjából teljesen kielégítő, ha az ily perekben hozott ítéletnek csak a perben állókkal szemben van joghatálya: a javaslat ezen Ítéletek