Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

513. szám. 186 jóváhagyással vagy egyéb mddon megszüntetni nem lehet. Minthogy pedig a megtámadhatóság eseteiben az utólagos felmentésnek, beleegyezésnek, jóváhagyásnak és helybenhagyásnak czélja az, hogy a megtámadhatóságot megszüntesse s ez által a házasságot érvényében fentartsa, önként érthető, hogy annak a házasság érvényfelenné nyilvánítása, a megtámadott házasság megszűnése, valamint a házasságnak bejelentéssel történt megtámadása után többé nem lehet helye. Ha a javaslat a házasság megtámadhatóságának eseteiben a megtámadható jogügyletek általános elveit feltétlenül és korlátozás nélkül érvényre emelte volna, utólagos 'felmentésnek, jóváhagyásnak, beleegyezésnek és helybenhagyásnak már a megtámadási per folyamán sem lehelne helye, mert a megtámadásnak az a joghatálya van, hogy általa a megtámadhatóság feltétlen érvénytelenséggé alakúi át. A javaslat azonban a házasság érvénytelenségének előzetes birói megállapítását kívánja meg s addig, mig a házasság a megtámadási perben jogerejüleg érvénytelenné nem nyilváníttatott, vagy a per során meg nem szűnt, a házasságot a megtámadás megtétele daczára is érvényesnek tekinti (87. §. 1. bek.) Ez következetesen oda vezet, hogy a megtámadhatóság megszüntetésének az érvénytelenné nyilvánító ítélet jogerőre emelkedéséig, illetőleg a házasság megszűnéséig mindig helyet kell adni. Ezen álláspont nemcsak a házasság fentartásához fűződő közérdek szempontjának, hanem a házasfelek érdekének is megfelel; mert a házasság érvényben tartását még a megtámadási per folyamán is lehetővé teszi, a mi ellenkező esetben ki lenne zárva s a felek, ha házasságukat fentartani akarják, annak új megkötésére lennének utalva. A javaslat a megtámadási per letételének s a megtámadási jogról való lemondásnak joghatályáról a házasság érvénye tekintetében nem rendelkezik. A mi a megtámadási per letételét illeti, annak a házasság érvénye tekintetében ugyanazon joghatálylyal kell birnia, mint a megtámadási kereset jogerejű elutasításának. Ellenkező rendelkezés hiányában tehát a megtámadási per letétele is, addig, mig a házasság meg nem szűnt, a házasság megtámadhatóságának elenyészését vonja maga után. Az, hogy a megtámadási jogról való lemondásnak is helye van. önként foly abból, hogy a megtámadási jog a felek érdekeinek oltalmára szolgál, minélfogva a felett szabadon rendelkezhetnek. A megtámadási jogról való lemondásnak ehhez képest ugyanazon joghatálya leend, mint az utólagos felmentésnek, beleegyezésnek, jóváhagyásnak, illetőleg helybenhagyásnak, tehát az is a megtámadhatóság elenyészését vonja maga után, és egyéb tekintetben is azon elvek szerint ítélendő meg, mint az utólagos felmentés, hozzájárulás és helybenhagyás. Ezen következtetések a javaslat rendelkezéseiből önként folynak, azokat tehát a törvényjavaslatban külön kiemelni fölöslegesnek mutatkozott. Lényegileg egyező álláspontot foglal el a német javaslat 1263. és 1268. §-a. v A 87. §-hoz. Ugyanazon szempontok, melyek a semmis házasságnál arra vezettek, hogy a házasság megszűnése előtt semmisnek csak akkor legyen tekinthető, ha a semmiségi perben annak lett nyilvánítva, föltétlerítil követelik azt is, hogy a házasság a megtámadás megtétele daczára megszűnése előtt csak akkor legyen érvénytelennek tekinthető, ha önálló megtámadási perben mindenkivel szemben hatályos ítélettel (70., 90. §§.) annak nyilváníttatott, önként következik ebből, hogy a megtámadható házasság érvénytelenné nyilvánításáig mint valóságos érvényes házasság jelentkezik. A jelen §. azon rendelkezését, hogy a megtámadható házasságot a megtámadás esetében is megszűnése előtt jogerejű érvénytelenné nyilvánításáig érvényesnek kell tekinteni, a megtámadhatóság jogi természete igazolja.. A megtámadhatóság utólag orvosolható (82.-86. §§.) még akkor is, ha a házasság megtámadtatott. Abban az . KÉPV. IROMÁNY. 1892—97. XV. KÖTET. a*