Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

176 513. szám. a jogosult szülő nem adta beleegyezését; ilyenkor a megtámadást csak mindkét hiányzó beleegyezés utólagos megadása fogja kizárni. Ha ily esetben a beleegyezésre jogosultak különböző napon szereztek tudomást a házasságkötésről, ellenkező positiv rendelkezés hiányában a határidőt mindenik jogosultra nézve külön kellene számítani, a mi könnyen zavart idézhetne elő; ennek elkerülése végett a §. 2. bekezdése szabályként állítja fel, hogy a határidőt a későbbi tudomás napjától kell számítani. Miután a javaslat a határidőt csakis azon törvényes képviselő, illetőleg szülő tudomásától engedi számítani, a kinek utólagos beleegyezése a megtámadás kizárásához elegendő, ebből önként következik, hogy abban az esetben, midőn a törvényes képviselő, illetőleg szülő a házasságkötésről korábban szerzett tudomást, mint sem törvényes képviselővé, illetőleg utólagos beleegyezésre jogosulttá lett volna, á határidő kezdetéül csak azt a napot lehet tekinteni, a melyen az utólagos beleegyezésre való jogosultsága beállott. Korábbi tudomásának e tekintetben joghatályt tulajdonítani azért nem lehet, mert addig, míg e jogosultságot meg nem nyerte, a kiskorú házasságára sem birt törvényes befolyással. Ennélfogva korábbi tudomását ugy kell tekinteni, mintha a jogosultsággal egyidejűleg szerezte volna. Kételyek elhárítása végett czélszerűnek tartotta a javaslat ezt világosan kifejezni. A §. szövegezése nem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy oly esetben, midőn a törvényes képviselő vagy a szülő utólagos beleegyezése a megtámadás kizárásához magában véve nem elegendő, hanem azon felül még a gyámhatósági jóváhagyás is szükséges (12., 8*. §§•), a jelen §. rendelkezése nem alkalmazható. Ez őseiben a megtámadási határidő a gyámhatóságra nézve csak ennek hivatalos tudomásától veheti kezdetét; mert különben, ha a gyámhatóság a házasságkötésről nem értesíttetett, a határidő lefolyhatna s ennek következtében a házasság megtámadhatósága is elenyészhetnék, a nélkül, hogy a gyámhatósági jóváhagyásnak a házasságkötésnél hiányzó kelléke utólag pótoltatott volna, vagy hogy a határidő lefolyásából az utólagos jóváhagyásra lehetne következtetni. Ez által a kiskorú érdekeinek oltalma egyik főbiztositékát vesztené el. A 79. §-hoz. Jelen §. a 76. §. b) pontjának rendelkezését azzal egészíti ki, hogy oly esetekben, midőn a házasság megtámadhatósága a 10—13 §-okban megkívánt beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányán alapszik, azon idő alait, mig a megtámadási jog a 76. §. b) pontja szerint a gyámhatóságot illeü, a megtámadásra mind a beleegyezés, illetőleg jóváhagyás nélkül házasságra lépő és még teljes korát el nem ért házastársat, mind ennek azt a szülőjét és törvényes képviselőjét is feljogosítja, a ki a házasságkötéshez beleegyezését sem előzetesen, sem utólag még meg nem adta. E rendelkezést gyakorlati okok teszik szükségessé. A javaslat ugyanis a 10—13. §-okban megkívánt beleegyezés, illetőleg jóváhagyás nélkül kötött házasság megtámadására a 76. §. b) pontjában addig, mig a beleegyezés vagy jóváhagyás nélkül házasságra lépett házastárs teljes korát el nem érte, kizárólag a gyámhatóságot jogosítja fel; ezen időpontig tehát a gyámhatóság belátására van bizva, hogy a kiskorú házassága érvényében fentartassék-e vagy sem. Erre nézve magának a házastársnak akarata csak teljeskorúságának elérése után vétetik figyelembe. A házastársat azonban teljes korának elérése után is csak akkor illeti megtámadási jog, ha a gyámhatóság megtámadási jogára nézve megállapított egy évi határidő a teljeskorúság elérése előtt teljesen le nem folyt. (77. §. b) és utolsó bekezdés; 78. §.) Ha a gyámhatóság a házastárs teljeskorúsága előtt lefolyt megtámadási határidő alatt jogával nem élt, a házasság megtámadhatósága a 82. §. szerint elenyészik s ennélfogva azt többé a házastárs sem