Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

168 513. szám. ségi akadálynak tekinti. (V. ö. osztrák ptk.: 60. §.; olasz ptk. 107. §.) Mások azt a tévedés szempontja alatt ismerik el érvénytelenítési oknak. (V. ö. hesseni jav.: II. 7. §.; szász ptk.: 1595. §.) Némely törvényhozás a hősztehetetlenséget egyáltalán nem fogadja el érvényességi akadálynak. (V. ő.: a Code civil 180. §. és a Laurent-féle belga tervezettel.) Ezen álláspont igazolására egyedül a tehetetlenség bizonyításának gyakorlati nehézségeit s az ily érvénytelenségi perek által előidézhető botrányokat, valamint az összejátszás veszélyét hozzák fel. Tekintettel azonban arra, hogy a bizonyítás gyakorlati nehézségei csak kivételesen foroghatnak fenn, más oldalról az eljárási szabályokban elegendő biztosítékokat lehet felállítani a botrányok és az összejátszás elkerülésére: ezen szempontokat a javaslat annál kevésbbé tekinthette döntőknek ezen érvényességi akadály teljes mellőzésére, mert nősztehetetlenség esetében egészséges s az erkölcsi követelményeknek megfelelő családi élet ugy sem remélhető. Ehhez járul, hogy az akadály elejtéséből származható bajok más utón sem volnának orvosolhatók, mert a javaslat a tehetetlenség alapján a házasság felbontását meg nem engedi. Adjponthox. Tévedés okából megtámadható a házasság akkor is, ha valamelyik fél a házasság megkötése előtt bűntett miatt jogerejűleg halálra vagy legalább öt évi fegyházra, avagy börtönre ítéltetett (100. §.), vagy ha öt évnél rövidebb tartamú fegyházra,' vagy börtönre avagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt fogházra ítéltetett (102. §. d) pontja) és a másik fél a házasságkötéskor ezt nem tudta és a 102. §. d) pontjában emiitett büntetés esetében egyszersmind alaposan föltehető, hogy ezt tudva, a házasságot meg nem kötötte volna. A megtámadhatóság ezen okának megállapításánál ugyanazon szempontok voltak döntők, a melyek arra vésettek, hogy a házasság felbontása megengedtessék, ha az egyik házastárs a házasság fennállása alatt a fentebb említett büntetések valamelyikére lett elitélve. (V. ö.: a fennebbi §§. indokaival.) A 100. §-ban említett büntetés súlyossága már magában véve elegendő alapot szolgáltat azon föltevésre, hogy a házastárs a házasságot meg nem kötötte volna, ha a házasságkötéskor a másik félnek erkölcsi megbélyegzéséről tudomása van. Ellenben a 102. §. d) pontjának esetében a biró csak a házasfelek egyéniségének és életviszonyainak gondos figyelembevételével ítélheti meg, hogy ezen körülmény ismerete a házasfelet visszatartotta • volna-e a házasság megkötésétől. (V. ö.: szász ptk. 1595. §.) A»«)ponthoz. Az, hogy a házasság oly esetben is megtámadható, midőu a férj nejét mástól házasságon kivül teherbe ejtve találta és ezt a házasságkötéskor nem tudta, megfelel hazai jogaink többségének (görögkeleti; Jos. pat. 26. §.; Eheordn. 9. §.: Bőd. H. t. 165., 167. §§.; Unit. 70. §. c) p.). Ez esetben a nő részéről súlyos erkölcsi hiba és a férjen ejtett érzékeny sérelem forog fenn, minél fogva alapos az a föltevés, hogy a férj a házasságot ezen körülmény tudatában meg nem kötötte volna. Ily nő irányában nem lehet a férj részéről azt az őszinte vonzalmat és benső odaadást megkívánni, mely egyedül lehet alapja az egészséges házaséletnek. Többnyire ez az álláspontja a külföldi törvényhozásoknak is (v. ö.: szász ptk. 1596. §.; osztrák ptk. 57., 58. §§.; hesseni jav. II. 7. §.). Ezek a szempontok azonban csak akkor jöhetnek figyelembe, ha a nő házasságon kivül ejtetett mástól teherbe, ellenben nem lehetnek döntők az esetben, ha a házasság a 27. §-ban foglalt akadály ellenére köttetett meg és a nő terhessége korábbi férjétől származik, mert a férjnek a házasságkötéskor ezen eshetőségre számítania kellett (v. ö.: osztrák ptk. 58. §-val). Nem engedi meg azonban a törvényjavaslat a házasság megtámadását akkor, ha a nő a házasságkötés előtt házasságon kivül szült, vagy ha a férj a nő szüzességében tévedettA nőnek házasság előtti szülése korántsem képez oly botrányt és nem vet oly homályt erkölcsiségére, sem a férjnek a házassági viszonyból folyó jogait és férfiúi önérzetét nem sérti annyira, mint nejének a házasságkötéskor harmadiktól okozott terhessége. Ehhez járul,