Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

152 513. szám. érvényben maradjon. Minthogy pedig a megtámadhatóság lényege épen abban áll, hogy a jogügylet érvényére nézve a megtámadásra jogosult akarata határozó, a házasság semmiségének megkülönböztetése annak megtámadhatóságától helyes jogi alapokon nyugszik. Kétségtelen, hogy az érvénytelenség eseteinek eltérő természete ezen rendszerbeli osztályozás nélkül is figyelembe vehető és az érvénytelenség következményeinek szabályozásánál érvényesíthető; a mint ezt a legtöbb külföldi törvényhozási művekben is látjuk. (V. ö. Code civil: 180—191. §§.; olasz ptk.: 104—115. §§.; 1874. decz. 24. svájczi szöv. tv.; 50-54. §§.; hesseni javaslat: II. 48—63. §§.; belga terv.: 184—194. §§.; osztrák ptk.: 94. §.) Azonban a semmiségnek és "megtámadhatóságnak megkülönböztetése és részletes szabályozása által a törvény világosságban és áttekinthetőségben nyer, s a törvény alkalmazása is megkönnyittetik. A javaslattal e tekintetben elvileg egyező álláspontot foglal el a német javaslat 1250— 1270. §-a. A porosz A. L. R. II. 1. ez. 933., 934., 950—952., 973—975. §§. sajátságos, ma már elavult fogalom megállapításánál fogva semmis (nichtig) és érvénytelen (ungültig) házasságok között tesz különbséget és semmis házasságnak tekinti azt, mely a fenforgó akadály miatt egyáltalán fenn nem állhat, és a melyből oly jogok és kötelességek, mint az érvényes házasságból, soha sem származhatnak; ellenben érvénytelennek nevezi azt a házasságot, a melynek ugyan kezdettől fogva törvényes akadály áll útjában, a mely azonban ezen akadály elhárítása után kötelező erejűvé lehet. A semmis házasság hivatalból is, ellenben az érvénytelen csak annak kérelmére nyilvánítható érvénytelennek, a ki a törvények szerint jogosítva van a házasságkötés hibás volta miatt keresetet indítani. Lényegileg ezen különböztetést használja a szász ptk.: 1620-1626. §-a is, habár annak minden következményét le nem vonja. A 61. §-hoz. Az okokat, melyek miatt a javaslat a jelen §-ban meghatározott alaki kellékek mellőzésével kötött házasságot semmisnek tekinti, az illető §-ok indokai adják elő, (v. ö. 47., 56. §§-al). Itt csak annak kiemelése szükséges, hogy a házasság érvényére befolyással bíró lényeges alaki kellékeket a jelen §. kimerítően sorolja fel s azok bármelyikének hiányához a semmiség jogkövetkezményét kapcsolja. A franczia joggyakorlat és a Laurent-féle belga terv. 190. §. a házasságkötés lényeges alaki kellékei gyanánt a nyilvánosságot és a polgári tisztviselő illetékességét általánosságban kívánja meg és adott esetekben a biró belátására bizza annak megítélését, hogy egyes alaki kellékek megsértését mikor kell oly fontosnak tekinteni, hogy annak következtében a házasság érvénytelennek legyen nyilvánítható. Tekintettel a házasság érvénytelenségének messzeható következményeire, a há?asság érvényére befolyással biró alaki kellékek hatályának megállapítását a biró belátására bizni sem a házasfelek, sem a jogbiztonság érdekében nem kívánatos. Jelen §. feltételezi, hogy a házasság a 45. §. értelmében polgári tisztviselő előtt köttetett meg; mert különben a házasságot nem semmisnek, hanem a törvény erejénél fogva nem létezőnek kell tekinteni. (45. §. 2. bek.) A 62. §-hoz. Jelen §. a 45. harmadik bekezdésével azonos szempontoknak felel meg. A 63. §-hoz. Jelen §. rendelkezése a 61. §. b) pontján alapuló semmiség eseteire vonatkozólag kivételt állapit meg azon alapelv alól, hogy a semmiség nem orvosolható és perbeli érvényesítése határidőhöz kötve nincs. Ezen kivétel indoka egyrészt a 61. §. b) pontjában említett alaki kellékek czéljában és természetében, másrészt a jogbiztonság és a felek érdekében rejlik #