Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

513. szám. 135 sere nem elegendők, a javaslat azoknak egyéb közelebbi megjelölését is megengedi, mi alatt korántsem érthetők oly tulajdonságok, melyeknek közzététele hirnevöknek árthatnának vagy reájok egyébként sérelmesek volnának, p. o. származásuk törvénytelen volta, előéletük stb. Az akadály bejelentésére vonatkozó felhivás nemcsak a község lakosainak szól, hanem mindenkinek, a ki valamely törvényes akadályról tudomással bir. Ebből következik, hogy az akadály bejelentése a kihirdetést foganatosító bármely anyakönyvvezetőnél történhetik. A 42. §-hoz. A kihirdetés hatályának időbeli korlátozása azért szükséges, mert hosszabb idő elteltével a jegyesek viszonyai lényegesen változhatnak, közöttük házassági akadályok keletkezhetnek s a hirdetés és az akadály bejelentésére vonatkozó felhivás is feledésbe mehet, vagy az akadály bejelentése azért fog elmaradni, mert a házasságkötés elhalasztásából a házasságkötési szándék abbanhagyására lehet következtetni. A javaslát azt az időt, melynek eredménytelen lefolyása után a kihirdetés újra teljesítendő, egy évben vélte leghelyesebben megállapíthatni. Egy évi határidőt ir elő a Gode civil 65. §. s a belga terv, 156. §. is. Ellenben az 1875. febr. 6. német bírod. törv. 51. §.; olasz ptk. 77. §; 1874. decz. 24. svájczi szövets. törv. 36. §.; osztrák ptk. 73. §. a kihirdetés ismétlését már hat hó elteltével kívánja. Ezen határidő a kihirdetés, azaz a kifüggesztés utolsó napjától, a 40. §. esetében pedig a közzétételt követő 14-ik naptól, nem pedig á 44. §-ban emiitett három nap elteltétől számíttatik. Ha a kihirdetést több anyakönyvvezető teljesítette, az egy évi határidő mindenik kihirdetésre nézve külön számítandó (ugyanigy a franczia jog szerint). Az egyházi kihirdetés hatálya hat hóig tart a-r. kath. egyházjog (Instr. 64. §.), az Eheórdn. 25. §. és az Unit. 27. §. szerint; ellenben a görög-keleti egyház gyakorlata szerint csak két hóig. A Jos. pátens és a Bód : H. t. a kihirdetés hatályának időbeli korlátját nem állapítja meg. A 43. §-hözi A javaslat 30. §-a a kihirdetés alól felmentést engedett. A felmentés jogát a jelen §. azon hatóságnak adja meg, mely azt a Jos. pátens 33. §-a alapján ma is gyakorolja, t. i. a törvényhatóságok első tisztviselőjének; mert e felmentés sürgős természeténél fogva czélszerűen csak oly hatóságra bizható, mely mind előfeltételeinek vizsgálatát gyorsabban és közvetlenebb érintkezés alapján teljesítheti, mind a felek által is közelebb található. Ily felmentések által a felsőbb kormányhatóságok szükség nélkül túlságosan megterheltetnének. A kihirdetés alóli felmentést Francziaországban a procureur de la Republique, Belgiumban a procureur du roi, Ausztriában a kerületi s városi hatóságok, az 1868. május 25. törv. II. 5. §. szerint pedig a tartományi hatóságok adják. A javaslat a felmentést sem terjedelme, sem az alapjául szolgálható okol tekintetében nem korlátolja; ezeknek méltatását tisztán a felmentő hatóság belátása és tapintatára bízza. Felmentés úgy a szóbeli közzététel, mint a kifüggesztés alól adható. A felmentő hatóság a kérelmezők viszonyaihoz, s különösen a felmentés iránti kérelem indokainak minőségéhez képest belátása szerint határoz a felett, hogy a kihirdetésre vonatkozó szabályoktól mi tekintetben engedtessék eltérés. A kihirdetés alól hazai jogaink nagyobb része szerint egyházi hatóságok adnak felmentést (r. kath., görög-keleti, erdélyi ev. ref.; Eheordn. 27. §.; Unit. 28, §.) s fontos okokból mindhárom kihirdetés elengedhető (r. kath.; görög-keleti; Jos. pat. 34. §.; Unit. 28. §.; eltérőleg az Eheordn. 27. §.). Némely külföldi jog a felmentést ily terjedelemben meg nem engedi. A Oocle civil 169. §. szerint a házasságot egyszer minden esetben ki kell hir-