Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.
Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról
112 513. szám. A §. szerint házassági akadály nemcsak azon testvérek között áll fenn, a kiknek mindkét szülője közös (édes testvérek), hanem azok között is, a kiknek csak apjok vagy anyjok közös (féltestvérek), mert ezek is vérrokonok. III. A r. kath. egyházi jog szerint a sógorság alapja az elhalás,, mely érvényes házasságban (törvényes sógorság) bontó házassági akadályt állapit meg az egyik házastárs és a másik házastársnak vérrokonai között: egyenes ágon korlátlanul, oldalágon pedig a negyedizig bezárólag. Házasságon kivüli elhalás esetében a házassági akadály oldalágon csak másodizig terjed (törvénytelen sógorság). El nem hált, habár érvénytelen házasságból köztisztességi bontó akadály származik az egyik házastárs és a másiknak vérrokonai közt negyedizig bezárólag; de nem forog fenn ezen akadály, ha a házasság beleegyezés vagy lényeges alaki kellék hiánya miatt érvénytelen. A görögkeleti egyház a sógorság akadályát érvényes házasságra vezeti vissza s azt nemcsak az egyik házastárs és a másik rokonaira (elsőrendű sógorság), hanem kölcsönösen a házastársak rokonaira (másod- és harmadrendű sógorság) is kiterjeszti: egyenes ágon korlátlanul, oldalágon pedig az elsőrendű sógorság római izszámitás szerinti hetedízéig, másodrendű sógorság hatod, kivételesen hetedizéig, s a harmadrendű sógorság negyedízéig. Az akadály terjedelme vitás, mert a források nem ízek, hanem személyek szerint s nem minden kétséget kizárólag állapítják meg. A házasságon kivüli elhalásból utánzott sógorság keletkezik. (V. ö: Joannovics: i. m. 192-194. §§.; Zhismann : i. m. 357—371. 11.) Az erdélyi ev. ref. vallásúak jega szerűit a sógorság elhaláson alapszik. Törvényes sógorság egyenes ágban korlátlanul, az oldalágon másodizig bezárólag bontó, ezentúl negyedízig bezárólag egyedül lelkiismeretben kötele/.ő bitó akadály. A menyasszony anyjával házasságon kivül történt elhalásból bontó akadály keletkezik, mely miatt azonban a házasság érvénytelensége iránt csak a sértett nő indíthat pert; a törvénytelen sógorság egyéb esetei csak lelkiismeretben kötelező akadályt képeznek. (Bód: H, t. 121., 129., 132., 133., 169. §§., Jos. pat. 16. §; 1791 :erd. 59. t.-cz.) A Jos. pátens 15. §-a szerint a sógorság érvényes házasságból ered s bontó akadály az egyik házastárs s a másiknak azon vérrokonai között, a kik egymássál házasságot nem köthetnek. (Oldalig másodízéig bezárólag.) Az erdélyi ágost. ev. vallású szászok joga a sógorságot házasságra alapítja s az oldalág másodízéig bezárólag terjeszti ki. (Eheordn. 17. §.) Az unitáriusok joga szerint a sógorság akadálya házasságból keletkezik s oldalágban csak első ízig terjed. (Unit. eh t.: 11. §. 3; 13. §.) A magyarországi izraelitákra irányadó cancelláriai rendelet szerint: a sógorságból eredő akadály a következő személyekre szorittatik: a házasság feloldása után ugyanis nincs joga a férjnek neje fel- vagy lemenő ágbeli rokonával, sem neje nővérével, és a nő sincs jogosítva férjének fel- vagy lemenő ágoni rokonával, sem férjének fivérével, sem férje fi- vagy nővérének fiával vagy unokájával egybekelni. (1. p.) IV. Mig azon benső családi viszony, melybe a házasságkötés által az egyik házastárs jut a másik házastárs egyenes ágbeli vérrokonaival, eléggé igazolja a házassági akadályi minőségét, arra, hogy ezen akadály az oldalági sógorokra is kiterjesztessék, elegendő ok nem forog fenn. Fennálló jogaink az oldalági sógorságot is bontó akadálynak minősítik ugyan, de alóla nehézség nélkül adnak felmentést, (r. kath.; görögkeleti; Eheordn. 18. §.; Jos. pat. 16. §; Bód: H. t. 150. §; Unit: 11. §. 3. pont.) Ily akadály fentartásának csak akkor volna czélja, ha fontos okok követelnék, hogy az ilyen viszonyban álló személyek között csak kivételes esetekben engedtessék meg a házasságkötés. A mi különösen az erkölcsi szempontokat s a házasélet tisztaságát illeti, e tekintetben kielégítő oltalmat nyújt a javaslat 23. §-a; mig
