Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.
Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról
513. szám. 113 ha figyelembe veszszük, hogy az oldalági sógorok rendszerint csak akkor kötnek egymással házasságot, ha azt családi tekintetek vagy a korábbi házasságból származott gyermekek nevelésének érdeke követelik, nem volna indokolható, hogy a javaslat ily házasságok létrejövetelét megnehezítse. A javaslattal e tekintetben teljesen egyező álláspontot foglalnak el • az 1875. febr. 6. német birod. törv. 33. §. 3. pontja; német javaslat: 1236. §. 3. pontja; 1874. decz. 24. svájczi szövets. törv. 28. §. 2. pont b. Ellenben a Code civil 162. §., az olasz ptk. 59. §., osztrák ptk. 66. §., belga terv. 149. §., hesseni javaslat: II. 21. §. a sógorsági viszonyt ugyanoly terjedelemben ismerik el házassági akadálynak, mint a vérrokonságot; de felmentést engednek alóla az oldalági sógorság eseteiben. A jelen §-ban megállapított akadály az egyik házastárs és a másiknak egyenes ágbeli vérrokonai között áll fenn. Ehhez képest kiterjed a törvénytelen származású vérrokonokra is, mint ez a §. 2. bekezdéséből világosan kitűnik. Ezek a vérségi kötelék által ugyanoly közeli viszonyba jutnak nemzőikhez, mint a törvényes származásúak s ennélfogva azon erkölcsi szempontok, melyek az akadály felállítását egyáltalán szükségessé teszik, reájuk is kiterjednek. Ugyanez ugy hazai jogainknak, mint a külföldi törvényhozásoknak az álláspontja. A §. kétségtelen értelme szerint a házassági akadály -fenmarad a házasság megszűnése és érvénytelenné nyilvánítása után is az egyik házastárs és a másiknak azon egyenes ágbeli vérrokonai között, a kik még a házasság fennállása alatt jutottak az akadály alapját képező sógorsági viszonyba. A házasság megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása nem szüntetheti meg, sem nem csökkenti azon erkölcsi szempontok jelentőségét, a melyek ezen akadály felállításánál irányadók voltak; sőt a §. rendelkezése épen a házasság megszűnése után nyer gyakorlati fontosságot; mert addig a fennálló kötelék is akadálya a házasságkötésnek. A §. szövegezése nem hagy fenn kétséget arra nézve sem, hogy ezen akadály a házastársnak nemcsak a házasságkötéskor már élő vagy a házasság fennállása alatt szülelett (p. o. a mostoha leány gyermeke, vagy az apa keresete folytán bíróilag törvénytelenné nyilvánított gyermek) egyenes ágbeli vérrokonaira, hanem a házasság megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása után nemzett leszármazóira is vonatkozik. Ehhez képest a férj nem veheti el elvált feleségének törvénytelen vagy egy későbbi házasságából származott törvényes leányát, vagy mostoha leányának a házasság megszűnése után született leányát sem. Ily személyek közötti házasság ép úgy sérti az erkölcsi közérzületet, mint a tulajdonképeni sógorság eseteiben. E tekintetben a javaslat álláspontja megegyez a franczia joggyakorlat felfogásával, ellenben eltér a német javaslat 1236. §-ától. A javaslat szerint a sógorsági akadály akkor is fennáll, ha az alapját képező házasság érvénytelennek nyilváníttatott. Ha nem is vesszük ugyanis tekintetbe, hogy a tényleges házasságszerü együttélés már magában oly benső családi viszonyba hozza a házastársakat egymásnak egyenes ágbeli vérrokonaival, mint az érvényes házasságkötés, ellenkezik az erkölcsi érzékkel, hogy egymással házasságra lépjenek azok, a kik azt nem tehetnék, ha a sógorsági viszonyt megalapító házasságkötés érvényes volna. Botrányosnak kellene tekinteni azt a házasságot, melyet egyik házastárs a másiknak oly felmenő vagy lemenő ágbeli rokonával kötne, a ki a házasság érvénytelensége daczára, mint az abból származott gyermekeknek rokona törvényesen elismerve van, — a mi a jóhiszeműleg kötött érvénytelen házasságok eseteiben fordulhat elő; — igy ha a férj elvehetne feleségének korábbi házasságából származott leányát, a ki az érvénytelen házasságból származott közös gyermeköknek féltestvére, vagy feleségének anyját, a ki az érvénytelen házasságukból származott közös gyermekök nagyanyja. Egyező álláspontot foglal : a németbir. jav. 1236. §. 3. bek. Az 1875. febr. 5. német birod. tv. 33. §-a szempontjából vitás, vájjon az érvénytelen házasságból származik-e sógorsági akadály. Az érvénytelen házasságból a javaslat szerint ily akadály csak abban az esetben nem jöhet KÉPVB. IROMÁNY. 1892—97. XV. KÖTET. 16
