Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

110 51S. szám. kezzenek. A megtagadott kétféle beleegyezés helyettesítésére hivatott hatóság azonosságából következik, hogy oly esetekben midőn a törvényes képviselet is a jogosult szülőt illeti, e kétféle minőségen alapuló beleegyezés egymástól el nem különíthető, hanem bármelyiknek megadásában, illetőleg pótlásában a másiké is benfoglaltatik. Némely törvényhozás szerint a szülői beleegyezés pótlása szintén peienkivüli eljárás alá tartozik. (V. ö. 1875. decz. 9., badeni törv. 5. §-a; hesseni jav.: II. 14. §.) A javaslat nem határozza meg. azt a személyt, kinek kérelmére a gyámhatóság a megtagadott beleegyezést pótolni jogosítva van. E tekintetben fennálló jogaink sem tartalmaznak korlátozó rendszabályt (V. ö.: Jos. pat. 4., 9 §§.; Eheordn. 5. §.; Bód.: H. t. 25—35. §§.) ily rendelkezés s különösen a kérelmezés jogának, több törvényhozáshoz hasonlóan (német jav.: 1232., 1238. §§.; 1875. fcbr. 6. német birod. törv. 32. §.; olasz ptk. 67. §. [nagykorú fiúnál]) azon jegyesre való korlátozása, kinek a beleegyezésre szüksége van, annál kevésbbé volna ezélszerű, mert nem venné tekintetbe azon eseteket, melyekben a kiskorút törvényes képviselőjének vagy szülőjének befolyása, vagy azoktól való félelem avagy járatlansága tartja vissza a szükséges lépések megtételétől; a midőn tehát kívánatos lehet, hogy a másik jegyes vagy harmadik személyek (szülő, törvényes képviselő) saját nevükben léphessenek fel; továbbá mert lehetővé tenné annak utólagos vitatását, hogy a kérelmező személyére való tekintettel jogosítva volt-e a gyámhatóság a megtagadott beleegyezés helyettesítésére. A mi különösen a másik jegyest illeti, attól e jogot megvonni már azért sem volna indokolt, mert a beleegyezés megtagadása reá nézve is sérelmes. Aggályokat ezen álláspont, tekintettel a 14. §. rendelkezésére, nem kellhet#A javaslattal megegyezik az osztrák ptk. 52. §. Az olasz ptk. 67. §-a szerint kiskorú jegyes nevében az államügyész, rokonok és sógorok léphetnek fel. Némely törvényhozás egyáltalán nem jogosítja fel a gyermeket arra, hogy törvényes képviselőjének vagy szülőjének akaratával szemben a hatóság segélyét vehesse igénybe. így a franczia Code civil 25 éven aluli férfinak és 21 éven aluli leánynak a megtagadott szülői beleegyezéssel szemben. Az 1875. febr. 6. német birod. törvény 32. § e jogot általában a kiskorúaknak nem adja meg. A javaslat a beleegyezés meg nem adásáról szól, mi alatt nemcsak a beleegyezés kifejezett megtagadását kívánja érteni, hanem azon esetet is, midőn a válasz halogatásából vagy egyéb körülményekből következtetni lehet arra, hogy a törvényes képviselő vagy a szülő a beleegyezést megadni nem akarja. A 14. §-hoz. A jelen §. általános irányelvet állapit meg a gyámhatóság eljárására nézve azon esetekben, melyekben a kiskorú házasságának megengedhetősége felett a 12. vagy 13. §§. alapján határozni van hivatva. A javaslat nem követte azon törvényhozásokat, melyek a beleegyezés megtagadását igazoló okoknak felsorolását megkisérlették, (Hazai jogok közül: Eheordn. 6. §. Külföldiek közül: porosz A. L. R. II. 1. ez. 58—67. §§.; szász: 1603. §.; osztrák ptk.: 53. §.) mert azoknak kimerítő megállapítása ugy sem volna lehetséges, mig a kiskorú oltalmának nagyobb biztositékául szolgál oly általános szabály, mely a gyámhatóság belátásának szabad tért enged. (Ugyanez az álláspontja a legtöbb törvényhozásnak; ugyanígy: hesseni jav.: II. 14. §.; úgyszintén a német jav. 1232., 1238. §§. a beleegyezés pótlása tekintetében.) A §. szerint a gyámhatóság a kiskorú meghallgatása nélkül nem határozhat; csak igy érhető el azon czél, hogy határozatánál kizárólag csak a kiskorúnak érdekét és jövőjét tartsa szem előtt; nem fogja tehát megengedni a házasságkötést, ha a fenforgó körülményekből azt a meggyőződést merítette, hogy a czélba vett házasság a kiskorú érdekeit és jövőjét veszélyezteti. %