Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

513. szám. 109 felismerésére, hogy törvényes képviselőjének beleegyezésével is megengedhető neki a házasságkötés. (V. ö. 19. §.) A gyámság alatt álló személyek házasságához a gyám beleegyezése mellett vagy a helyett a gyámhatóság (bíróság, csatádtanács) beleegyezését a legtöbb külföldi törvényhozás is megkívánja. (így: az 1875. febr. 6. német birod. tv. 29 §. által hatályában fentartolt porosz A. L. R. II. 1. ez. 54. §.; és szász plk. 1921. § ; továbbá az osztrák ptk.: 49. §.; Code civil 160. §.; olasz ptk.: 65 - 66 §§.; hesseni jav.: II. 19. §.) Nem kívánják azt meg: az 1874-iki svájezi törvény 27, §., s a német jav. 1232. §. Hazánkban a gyámhatósági jóváhagyás nem kívántatik meg a rótn. és gör. katholikusok, továbbá a görögkeletiek házasságánál s gyámi töi vényünk 113. §-ának ide vonatkozó rendelkezése sanctio hiányában nem ment át az életbe. A 13. §-hoz I. Fennálló jogaink egy része szerint a törvényes képviselő vagy a szülő részéről megtagadott beleegyezést a polgári bíróság (Jos. pat. 4., 7., 9. §§.; Eheordn. 5. §.), illetőleg az egyházi hatóság (Bőd: H. t. 30., 31. §§.) beleegyezése pótolja. II. Midőn a javaslat a kiskorú házasságához a törvényes képviselő és a szülő beleegyezését megkívánja, korántsem akar harmadik személyeknek arra oly mérvű befolyást engedni, hogy egészen azok akaratától függjön a kiskorú házasságra léphetése. Ha a beleegyezés megtagadása nem a kiskorú érdekében történt, az a házasságkötésnek annál kevésbbé lehet akadálya, mert a beleegyezés kelléke ^kiskorú érdekeinek oltalmára van megállapítva. E tekintetben teljesen közömbös, hogy a megtagadás oka a joggal való szándékos visszaélésben, avagy a kiskorú érdekeinek téves felfogásában és a jóakarat túlhajtott buzgalmában található-e. A jelen §. czélja mindenik lehetőség ellen oltalmat nyújtani. A javaslat nemcsak a törvényes képviselő, hanem a szülő részéről megtagadott beleegyezésnek pótlását is a gyámhatóságra bizta. Az elsőre nézve irányadó az volt, hogy a törvényes képviselő ezen minőségben a gyámhatóság felügyelete és ellenőrzése alatt állván, a beleegyezés jogának gyakorlata körül felmerülő vitás kérdések is mint a törvényes képviseleti viszonyból folyók helyesen csak a gyámhatóság hatáskörébe tartozhatnak. A törvényes képviselő megtagadott beleegyezésének pótlását a külföldi törvényhozások a gyámhatósággal felruházott bíróságok elé utasítják, melyek ezen ügyben a perenkivüli eljárás szabályai szernt járnak el. így porosz A. L. R. II. 1. ez. 69., 70. §§.; német javaslat: 1232. §.; osztrák ptk.: 49. §.; 1874. decz. 24., svajezi szövetstörv. 27. §. Czélszerűségi szempontok szólanak a mellett, hogy a szülői beleegyezés pótlása is a gyámhatóság feladata legyen. A peres eljárás, melyet erre nézve több törvényhozás megszab (v. ö.: porosz A. L. R. II. 1. ez. 68. §., német jav. 1238. §.; osztrák ptk. 52. §.), nemcsak jobban kiélesiti a szülő és gyermek közötti ellentéteket, s fokozza a családi egyenetlenséget, hanem lassúbb és nehézkesebb is, ép azért a czélnak kevésbbé megfelelő. Ezenkívül a javaslat szerint a szülői beleegyezés joga, jóllehet a törvényes képviseleti viszonytól független s a szülői minőségen alapul, nem oly természetű, hogy az abból keletkezhető vitás kérdések ne lennének helyesen a gyámhatóság hatáskörébe utalhatók, annál inkább, mert a szülők és gyermekek közötti családi viszony egyéb fontos vonatkozásaiban is a g\ ámhatóság feiügyelete s ellenőrzése alatt áll; de kívánatos ez azért is, hogy mind a törvényes képviselő, mind a szülő részéről megtagadott beleegyezést egy-ugyanazon hatóság beleegyezése helyettesíthesse; nehogy oly esetekben, midőn a törvényes képviselet nem a jogosult szülőt illeti, a különböző hatóságoknak netalán eltérő felfogásából az ügynek előnyére nem szolgáló bonyodalmak kelet-