Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

332 510. szám. utasíthatja vissza a panaszt, és mert határozata ellen különben is a bírósághoz intézhető felébb­vitelnek van helye. A 128., 129. és 130. §-ok a panasz benyújtására szolgáló határidő elmulasztása eseté­ben igénybe vehető igazolási kérelemről szólanak. Egészen a dolog természetéből folyik, hogy az igazolás alapját képező mulasztásnak vétlennek kell lenni, hogy az a panaszirattal együt­tesen nyújtandó be, s hogy az igazolás kérdése a főügyet megelőzőleg döntendő el. Önmagában érthető továbbá, hogy az igazolási kérelem mellőzése esetében a panasz a főügybe való avat­kozás nélkül visszautasítandó, s hogy az elsőfokú bíróságnak az igazolási kérelmet visszautasító határozata ellen felebbvitelnek van helye. A 131. §. azon kötelességet rója a közigazgatási folyamatban eljárt hatóságra, hogy a hozzá benyújtott panaszt a tárgyiratokkal felszerelje s azt felvilágosító jelentés kíséretében az illetékes bírósághoz felterjeszsze. A felvilágosító jelentésnek az a* rendeltetése, hogy a bíróság az ügy előzményeiben található anyag birtokáka jusson, és hogy a hatóság megbizottjának meghívása az eshetőleges szóbeli és közvetlen tárgyaláshoz mellőztethessék. Ezen intézkedés fontossága tehát különösen abban jut kifejezésre, hogy annak folytán a felek és az állam tetemes utazási költségektől kimélhetök meg, s egyszersmind ki lesz zárva azon eshetőség, hogy a közigazgatás a tisztviselők gyakori távolléte következtében a fennakadás veszélyének tétessék ki A közigazgatási folyamatban eljárt hatóságnak a közigazgatási hatáskör és az állami (kincstári) közérdek védelmére érvényesítendő kifogásáról (132. §.), s az erre következő további lépésekről, valamint a hatósági köz- és vagyoni ügy feníorgása esetében követendő eljárásról (133. §.) az általános indokolás folyamában emlékeztem meg, s e helyen az ott előadottakra utalok. Az illetékesség kérdésének szabályozásánál (134. és 135. §-ok) abból indultam ki, hogy a közigazgatási elsőfokú hatóságok intézkedései és határozatai folytán felmerülő vitás kérdések az elsőfokú közigazgatási bíróságok, a középfokú hatóságok és a ministerek intézkedései és határozatai folytán keletkező vitás kérdések közvetlen tárgyalása és eldöntése pedig a felső közigazgatási bíróság hatósági körébe soroztassék. Ehhez képest a község (rendezett tanácsú város) hatóságainak, a főszolgabírónak és a törvényhatósági város rendőrkapitányának, illetőleg a megfelelő hatáskört gyakorló városi tisztviselőnek, valamint a székes főváros kerületi elöl­járójának, és a.fővárosi államrendőrség kerületi kapitányának intézkedéseiből és határozataiból eredő vitás kérdések az elsőfokú közigazgatási bíróságokhoz, az összes többi hatóságok intéz­kedéseiből és határozataiból kiinduló vitás kérdések pedig közvetlenül a felső közigazgatási bírósághoz utalandók voltak. A középfokú hatóságok intézkedései és határozataiból folyó vitás kérdéseket az egymás mellé rendeltségen alapuló hivatali rendtől eltekintve, azért sem lehetett az elsőfokú bírósá­gokhoz utalni, mert ez esetben az eljárás tárgyilagosságának megóvására igen gyakran kellene a bíróság tagjainak az egyes ügyek tárgyalásából és eldöntéséből való kizárásához, illetőleg a birói joghatóság kivételes átruházásához folyamodni. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási bíróságok előtti eljárásnak csak előzetes közigaz­gatási intézkedés vagy határozat következtében van helye: a dologi illetékesség tekintetében leghelyesebbnek és legegyszerűbbnek mutatkozott azon rendelkezést iktatni a törvényjavaslatba, hogy az elsőfokú bíróságok ügykörében azon bíróság az illetékes, melynek területén a köz­igazgatási folyamatban eljárt hatóság székhelye van. Az iránt pedig, hogy a felső közigazgatási' • bíróság hatósági köre — akár első, akár felebbviteli fokozatban járjon el — minden vitás kérdésre és az ország egész területére kiterjed, a törvényjavaslatban intézkedést felvenni nem tartottam szükségesnek. A 136. §. a panasz beadásának (bejelentésének) hatályát tárgyazza. Szabályul azon elvet

Next

/
Oldalképek
Tartalom