Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

510. szám. 329 nyel egyidejűleg legyen életbe léptethető. Tekintettel azonban arra, hogy ezen alkotandó új bíróság joghatóságának a közigazgatási hatóságok és a közigazgatási bíróságok között keletkezhető' hatásköri összeütközéseken kívül, a közigazgatási hatóságok és a rendes bíróságok, valamint a kétféle (rendes és közigazgatási) biróságok között felmerülő összeütközések eseteire is ki kell terjednie: igen természetes, hogy az arra vonatkozó törvényjavaslat elkészítésénél és benyújtásánál az igazságügyminister úrral együttesen fogok eljárni. Befejezésül meg kell még emlékeznem a közigazgatási folyamatban eljárt hatóságnak a közigazgatási perben elfoglalandó állásáról. A - közigazgatási folyamatban eljárt hatóság a törvényjavaslat szerint kettős minőségben szerepel a közigazgatási perben: mint közreműködő hatóság s mint a hatósági vagy magánpanasz által fenyegetett köz- és vagyoni ügyek alanya. . Midőn az eljárt hatóság utóbb jelzett minőségében szerepel, mindazon jogokkal bír és mindazon kötelezettségek alá esik, melyeket a törvényjavaslat a perben álló egyesek- és testületekre nézve megállapít. A közigazgatási folyamatban eljárt hatóságnak a perben való közreműködése pedig abban áll, hogy átveszi, illetőleg jegyzőkönyvbe foglalja a panaszt, s azt, ha elkésve adatott be, hivatalból visszautasítja, ellenkező esetben pedig felvilágosító nyilatkozat kíséretében felterjeszti az illetékes bírósághoz, esetleg a panasz ellen a közigazgatási hatáskör és az állami (kincstári) közérdek védelmére kifogást emel, és erről a közigazgatási középhatósághoz, illetőleg a ministerhez jelentést tesz. Átveszi továbbá az igazolási kérelmet, a felebbezést, ieltilvizsgálási kérelmet, felfolyamodást, az újrafelvételi és végrehajtási panaszt, s azokat az illetékes bíróságokhoz juttatja. Végre keresztülviszi a bíróság által elrendelt bizonyítást, s elrendeli, és foganatosítja a bírósági határozatok kézbesítését és végrehajtását. Az előadottak, ugy hiszem, tanúságot tesznek arról, hogy a közigazgatási biróságok előtti eljárás szabályozásánál minden kitelhetőt elkövettem arra nézve, hogy az egyesek és testületek jogainak és érdekeinek és az állami közérdeknek párhuzamos és összhangzatos védelmet biztosítsak á közigazgatási perben. Minthogy azonban minden eljárási szabályzat próbakövét a gyakorlat képezi, s minthogy a feladat természetében fekvőkön kivül azon nehézségekkel is meg kellett küzdenem, melyek közigazgatási jogrendszerünk fogyatkozásaiból származnak: nem lehetetlen, hogy a gyakorlat hézagosoknak fogja feltüntetni az eljárási szabályokat. Ezen eshetőleges hézagok alkalomszerű betöltését czélozza a törvényjavaslat azon intézkedése, mely a belügyministert az eljárás hiányainak rendeleti utón való pótlására hatalmazza fel. A törvényjavaslat ezen intézkedése annál kevésbbé eshetik jogosult kifogás alá, minthogy az úttörés nehéz és darabos munkáját is kellett végeznem. I. fejezet. A panaszról és védiratról Q13—143. §-ok.) Az I. fejezet körében különös figyelemre méltó mozzanatokat képeznek: a panaszjog körülírása, a panasz benyújtásának módja és helye, a panaszirat kellékei, tartalma és felszerelése, a panasztételre szolgáló határidő megállapítása és számítása, a panasz tárgyalás nélkül visszautasítása, a határidő elmulasztása esetében igénybe vehető igazolási kérelem, a panasz felterjesztése a bírósághoz, a bírósági illetékesség szabályozása, a panasz emelés hatálya, a bíróság eljárása a felterjesztett panaszszal szemben, a védirat körülírása és harmadik személyeknek^ az eljárásba való bevonása, illetőleg avatkozása. A 113. §. szerint a panasz kétféle: magán- és hatósági panasz. A magánpanasz minden sérelem orvoslására kiterjed, legyen az jog- vagy érdeksértés és érje vagy fenyegesse akár az egyest és testületet, akár az állami közérdeket. » HÍPVH. IROMÁNY 1892—97. XIV. KÖTET. 42