Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
324 510. szám. megelőző iratváltás; a bizonyítás szabadsága; a felebbvitel hozzáférhetősége; a panasz vagy felebbvitel benyújtására kiszabott határidő elmulasztása esetében az igazolással való élés joga; az újrafelvételi és a végrehajtási panaszjog. Az előzetes iratváltás főczélja, hogy kifejezésre juttassa a felek álláspontját a vitás kérdésben, s a bíróságnak a kellő anyagot és támpontokat szolgáltassa a bizonyítási eljáráshoz és a tárgyaláshoz. Nem kívántam ugyan a felek által a bírósághoz intézhető írásbeli előterjesztések számát a jogoltalom szabadságának rovására korlátozni, de nehogy a vitás ügy tárgyalása minden gyakorlati haszon nélkül túlságosan dhuzathassék :" teljes joghatálylyal csak a panasziratot és a védiratot véltem felruházhatóknak. A panasziraton és a védiraton kivül netán beadandó többi előterjesztéseknek, melyek ujabb anyagot szolgáltatnak a bizonyításhoz ós tárgyaláshoz, mindössze annyi hatályuk lesz, hogy azok esetről-esetre közlendők az ellenféllel azon czélból, hogy az a felhozottakra vonatkozó észrevételeit hasonló előterjesztésben, vagy a szóbeli tárgyalás rendjén előadhassa. Minden bizonynyal tetemesen emeli a jogvédelem szabadságát és hatályát azon rendelkezés is, mely szerint a panasziratban és a védiratban oly ténykörülmények és bizonyítékok is felhozhatók, melyek a megelőző közigazgatási eljárás folyamában nem érvényesíttettek, ugy hogy a vitás kérdés tárgyalása esetleg egészen új alapokra fektethető, újra kezdethetik a bíróság előtt, épen ugy, mintha közigazgatási utón előzetesen semmi sem történt volna. A fél panaszjogának szabadságát mintegy betetőzi végre, hogy az nincs a jogsértésekre korlátolva, de az érdeksértésekre, s ezeknek körében még a közérdek megsértésének esetére is kiterjed. A bizonyítási eljárás hasonlóképen az inditványi és nyomozási elv kombinatiója alapján lett kiépítve, a mennyiben a feleknek e tekintetben is teljes inditványozási szabadság biztosíttatott ugyan, de egyszersmind a bíróság is feljogosittatott, hogy a belátása szerint szükségesnek mutatkozó bizonyítási eljárást a felek ajánlata nélkül is elrendelhesse és végrehajtathassa. A bizonyítási eljárás a törvényjavaslat szerint a panasz beadásától kezdve a véghatározat meghozataláig bármikor elrendelhető, s a főtárgyaláson és szükség esetében ezt megelőzőleg külön is, és pedig eshetőleg az elsőfokú közigazgatási bíróság egy bírói tagjának kiküldése utján, tehát a teljes tárgyilagosság biztosításával foganatosítható. De midőn a felek jogvédelmi szabadságát és a bíróság rendelkezési jogát a bizonyítási eljárás terén is lehetőleg biztosítani igyekeztem: másfelől arról is kellett gondoskodnom, hogy a vitás ügyek tárgyalása a bizonyítási eljárás felesleges elrendelésével túlságosan hosszadalmassá és a felekre nézve költségessé ne tétessék. Ebben rejlik az oka annak, hogy a bizonyítási eljárás keretéből nem zárhattam ki azon lehetőséget, hogy a közigazgatási folyamatban végrehajtott bizonyítás, ha az ellen aggályok sem a felek, sem pedig a bíróság részéről nem merülnek fel, a közigazgatási bíróságok előtti eljárásban is alapul vétessék, vagy hogy a bíróság által elrendelt bizonyítási eljárás a közigazgatási folyamatban eljárt hatóság által hajtathassák végre s ehhez képest az első esetben a bíróság hatósága csak a jogkérdés megítélésére szorítkozzék. A felebbvitel megállapításánál számolnom kellett egyfelől azzal, hogy a közigazgatási biróságokhoz utalt ügyek nagy része tárgyilag csekély értékű, hogy azoknál a ténykérdés és a jogkérdés a legtöbb esetben egymással összeesik, másrészről azzal, hogy az elsőfokú közigazgatási bíróság a függetlenség és állandóság követelményeivel kielégitőleg felruházható nem volt. A vitás ügyek csekély tárgyi értéke a felebbvitel korlátozását, a tény- és jogkérdések gyakori összevágása a jogorvoslat különböző formáinak (felebbezés, felülvizsgálat) mellőzését, a bíróság szervezésében rejlő hiányok pedig a felebbvitel nagyobb szabadságának biztosítását tették kívánatossá.