Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

510. szám. 311 kedéseire és hozott határozataira is kitérj esztendőnek találtam, de csak oly esetekben, melyekben azok első, helyesebben kifejezve egyetlen fokban járnak el, s melyekben az elsőfokú döndés joga alantabb álló hatóságra át nem ruházható. Az oka annak, hogy a birói hatáskört ezen esetek közül is azokra véltem szoritandónak, melyek a törvényjavaslatban körülírva vannak, abban rejlik, hogy a végrehajtó hatalom képviseletében eljáró kormány tekintélyére és hatására nem találnám üdvösnek, ha az az ok vetetlen szükség esetein és mértékén túl minden aprócseprő ügyben és minduntalan a bíróságok Ítélőszéke elébe állíttathatnék. A közigazgatási hatóságok beavatkozásának kiküszöbölése a bíróságokhoz utalt vitás kérdések tárgyalásából (39. §.) a dolog természetéből folyó intézkedések sorába tartozik. Nyitva állott ugyan előttem a §. szerkesztésénél annak lehetősége, hogy a sértett egyesek és testületeknek szabad választási jogot biztosítsak a magasabb fokú közigazgatási hatósághoz intézendő felebbvitel és a birósági panasz között: ezen út követésére azonban nem határozhattam el magamat, mert nem találtam megegyeztethetőnek a czéllal, hogy ugyanazon természetű vitás ügyekben s még hozzá a fél tetszéséhez képest különböző (közigazgatási és birói) hatóságok ruháztassanak fel a döntés jogával. A kérdésnek ezen megoldása véleményem szerint más káros hatásoktól eltekintve, kétségen kivül megzavarná az összhangot a közigazgatás és a biróságok között s elzárná az útját annak, hogy a közigazgatási vitás ügyekben egységes -és szilárd Ítélkezés (judikatura) fejlődjék ki. A 39. §. azon másik rendelkezése, mely szerint a felettes közigazgatási hatóságok azon joga, hogy az alsóbb hatóságok illetéktelen vagy törvénybe ütköző intézkedéseit és határozatait megsemmisíthetik mindaddig, mig azok a biróságok előtt panasz tárgyává nem tétetnek: a közérdek biztosításának mellőzhetetlen követelménye. És a közérdek által követelt ezen garantia a jogvédelem szempontjából sem kifogásolható, minthogy a közigazgatási biróságok előtti eljárás okát minden esetben valamely közigazgatási intézkedés vagy határozatban foglalt sérelem képezi; ha tehát azt az intézkedés vagy határozat feloldásával maga a közigazgatás elhárítja: a birósági eljárás teljesen tárgytalanná válik. Önként értetik, hogy ezen szabály alól kivételt kellett tenni azon esetekre nézve, melyekben a közigazgatási közegeknek a közérdek védelmére panaszjoguk van. A törvényjavaslat 40. §-a az alkotandó törvény hatályának kiterjedésére vonatkozó rendelkezéseket foglalja magában. Hogy a törvény azon ügyekben, melyekre nézve ugy a törvényhozás, mint a végrehajtás Horvát-Szlavonországokkal közös, a magyar korona egész területére kiterjesztendő, az épen oly kevésbbé szenvedhet kétséget, mint nem szenvedhet kétséget az, hogy azon ügyekben, melyekre nézve a törvényhozás és végrehajtás egyiránt Horvát-Szlavonországokat illeti, kizárólag ezen országok vannak hivatva területükön a jogvédelem szervezése iránt intézkedni. Hogy azon ügyeket, melyekben a törvényhozás Horvát-Szlavonországokkal közös, de a végrehajtás az utóbb emiitett országoknak van fentartva, minő indokból találtam kihagyandóknak a biróságok hatásköréből: azt a hatáskörre vonatkozó általános indokolás rendjén bővebben kifejtettem. A Fiúméra vonatkozó intézkedés ezen országrésznek tényleg fennálló kivételes helyzetében találja meg kielégítő magyarázatát. Alig vonható kétségbe, hogy a judikatura egyöntetűségének és szilárdságának fentartása tekintetéből a felső közigazgatási bíróságot a döntvényalkotás jogával is fel kellett ruházni (41. §.). Nem lehet czélom bővebben fejtegetni az indokokat, melyekre támaszkodva a felső közigazgatási bíróság döntvényalkotási jogát egészben véve a Curiáéhoz hasonló alapokra fektetendőnek találtam. Azt azonban kötelességemben állónak tartöm kifejezni és igazolni, hogy a döntvények alkotása körüli eljárást mennyiben és miért szabályoztam eltérőleg a Curiára nézve az 1881 : LIX. t.-cz.-ben körülírt eljárástól.