Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

510. szám. 309 s magát az elv gyakorlati keresztülvitelét esetről-esetre a rendeletet kibocsátó kormányra vagy ministerre bizni. Eltérésnek ezen általános szabálytól kizárólag oly ügyek- és esetekre nézve véltemjtért nyithatónak, melyek rendeleteken alapulnak ugyan, de a melyekre nézve a főbb intézkedések vagy a törvényben adva vannak, vagy annyira a dolog természetéből folyók és önként érthetők, hogy azokkal szemben ezen eljárás teljesen indokoltnak látszott. Hogy más egyebet ne említsek, ezen felfogásból kifolyólag találtam kiterjesztendőnek a birói védelmet a ministeri rendeleteken alapuló kihágási ügyekre. A törvényhatósági és községi szabályrendeletek, melyeknek tárgyait leginkább a közigaz­gatási élet aprólékos és egymástól helyileg különböző jelenségei alkotják, még kevésbbé alkal­masok arra, hogy az azokon alapuló jogokra a védelem a törvényben terjesztessék ki. A szabály­rendeletek természete egyébiránt e tekintetben lényegileg hasonló a ministeri rendeletekéhez azon eltéréssel, hogy azok majdnem annyifélék, mint a hány törvényhatóság és község létezik. Azt hiszem, csak következetesen jártam el tehát, midőn a 33. §-ban a szabályrendeleteket illetőleg is ugyanazon intézkedéseket hoztam javaslatba, melyeket a ministeri rendeletekre nézve az imént jeleztem és igazolni megkísértettem. Meg kell jegyeznem azonban, hogy tekin­tettel különösen a helyi rendészet és közgazdaság körében már is alkotott községi szabály­rendeleteknek nagy számára, nehogy a közigazgatási bíróságok egészen apró-cseprő ügyekkel túlterheltessenek: a községi szabályrendeletek egész tömegét ezúttal legalább nem találtam befoglalhatóknak a jogoltalom körébe, sőt ezt a beállható zavarok kikerülése szempontjából még a rendezett tanácsú városok szabályrendeleteire is csak azon határozott megszorítással véltem kiterjesztendőnek, hogy azok törvényhatósági felülvizsgálat után végleges megerősítés ' végett épen ugy felterjesztessenek a belügyministerhez, mint ezt a törvény a törvényhatósági szabályrendeletekre nézve rendeli. A 34. §. azon rendelkezése, melynél fogva a közigazgatási bíróságok előtti eljárásnak csak megelőző közigazgatási intézkedés vagy határozat folytán van helye, a közigazgatási bíráskodás természetéből folyik. Vannak ugyan az európai törvényhozásokban arra is esetek, hogy valamely vitás ügy közvetlenül az alsóbb fokú bíróságok előtt indítható folyamatba, ezek azonban inkább csak ott fordulnak elő, hol az alsóbb fokú bíróságok egyszersmind közigaz­gatási hatóságok is, melyek ennélfogva — mint ez például Poroszországban történik — mindjárt vitás eljárásban, azaz mint bíróságok vehetik tárgyalás alá és döntik el az ügyet. Az általam benyújtott törvényjavaslatban — mint ezt eddigi fejtegetéseim rendjén már oly sokszor jeleztem — kétfokú bíróság felállítása javasoltatik, s annak közigazgatási hatáskörrel való felruházása egyik fokon sincs tervbe véve; ezen rendszer keretében * tehát az érintett eljárási mód már ezen oknál fogva sem találhatott alkalmazásra. De ettől eltekintve, elvileg sem tartottam helyesnek egy ilyen intézkedés beiktatását a törvényjavaslatba, mert az, a nél­kül, hogy valami jelentékenyebb mértékben fokozná az egyesek és testületek részére biztosított jogoltalom hatályát, megbonthatná az administratió egységét s a közigazgatási hatóságokat és közegeket állandólag akadályozná abban, hogy a közigazgatási élet egész mezejére kiterjedő látókörrel bírjanak. A 341 §. másik rendelkezése, hogy t. i. a közigazgatási bíróságok előtti eljárásnak rendszerint közvetlenül az elsőfokú közigazgatási döntés után nyittatik tér, a közigazgatásnak s az egyeseknek és testületeknek azon összefolyó közös érdekében leli magyarázatát, hogy a vitás kérdések feleslegesen sokfokú eljárásnak és döntésnek ne essenek alá, illetőleg, hogy azok a kellő biztosítékokat minden irányban magukban foglaló bírósági megvizsgálás után mentől hamarább bevégzett dolgokká válhassanak. Az esetek egy jelentékeny részére nézve mindazon­által a fenforgó viszonyoknál fogva el kellett, tekintenem ezen általános szabály alkalmazá­sától; a törvényjavaslat ezen részleteire vonatkozó indokaimat azonban az illető helyeken fogom előterjeszteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom