Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

•302 510. szám. déssel járó készkiadások legalább megközelítőleg megtérülnek. Ezen indokok birtak arra, hogy a választott tagok részére napi- és utazási díjak biztosítását hozzam javaslatba. Javaslatba kellett hoznom a választott elemek számára a napi és utazási díjak biztosítását azért is, mert méltányosan és siker reményével csakis ezen intézkedéssel kapcsolatosan vehettem fel a törvényjavaslatba a közszolgálati kényszernek a választott tagokra való alkalmazását (5. §.), s mert a díjazás mellőzése esetében tarthatlan lenne a 8. és 9. §-okban foglalt azon rendelkezés, melylyel a törvénynek a jogi és fegyelmi felelősséget tárgyazó intézkedései a választott tagokra is kitérjesztetnek. Ezen -felelősség hiányában pedig a választott elemeknek a bíróságba bevitele esetleg még káros is lehetne a közérdekre, s az egyesek és testületek jogaira és érdekeire. Nehogy azonban a fegyelmi felelősség megállapítása bármi tekintetben bénitólag hasson vissza a választott tagok függetlenségére : a 9. §-ban gondoskodnom kellett, hogy az ellenük felmerülő fegyelmi ügyekben csak a kormány hatalmi körén telje.sen kivtil álló bírói hatóság járhasson el és mondhasson ítéletet. Minden bizouynyal fokozni fogja az önkormányzati elemeknek a bíróságban részvételét és hatását a 12. és 13. §-okba beiktatott azon intézkedés, mely szerint a választott tagok is megbízhatók lesznek az előadói teendők végzésével és kiküldetések teljesítésével. Az alsófokú bíróság határozatképessége (11. §.) azért köttetett az elnökön kívül az alispán (polgármester) és tiszti ügyész, illetőleg ezek helyetteseinek és legalább két választott tagnak jelenlétéhez, hogy minden ügy eldöntésébe a bíróság összetételénél alapul vett mind a három tényező (közigazgatási, jogi és helyi ismeret képviselői) szükségképen befolyjanak. Az előadói teendők teljesítésére és a kiküldetések foganatosítására a 12. és 13. §-ok értelmében rendszerint a tiszti főügyész, illetőleg annak helyettese lesz hivatva. Alig Szenved kétséget, hogy ezen feladatok megoldására a nevezett közegek már hivatali létviszonyaiknál fogva legalkalmasabbak és legtöbb idővel is rendelkeznek. Minthogy azonban a közigazgatásnak az állami élet egész körére kiható terén gyakran merülhetnek fel oly ügyek, melyeknek tárgyalása nem annyira jogi, mint inkább specifikus közigazgatási szakismeretet igényel, nyitva kellett hagynom az utat arra is, hogy ilyen esetekben az alispán és polgármester, illetőleg ezek helyettesei is végezhessék az előadói teendőket. A felső bíróság szervezetének megállapításánál nem találkoztam annyi nehézséggel, minők az alsófokú bírósági szervezet megállapítása körül fenforognak; mert nem lehet kétség arra nézve, hogy a felső bíróság tagjait a kormány előterjesztésére 0 Felsége nevezze ki; hogy az illető birák felerésze a birói és másik felerésze a magasabb közigazgatási hivatalok viselésére elméletileg és gyakorlatilag képesített egyének sorából vétessék; hogy a bíróság elnöke tanácselnökei és itélőbirái a legfőbb rendes bíróság hasonló állású tagjaival egyenlő ranggal, és jeléggel bírjanak, s hogy azok hivatali viszonyai, különösen pedig jogi és fegyelmi felelőssége a legfőbb rendes bíróság tagjaival teljesen összevágólag szabályoztassék; röviden kifejezve, hogy a felső közigazgatási bíróság szervezete a rendes bíróság analógiájára alkot- tassék meg. A törvényjavaslat 16—23. §-aiban foglalt rendelkezések minden tekintetben megfelelnek ezen feltételeknek és követelményeknek, a mennyiben az általam tervezett felső közigazgatási bíróság szervezete, a hivatás különbözőségéből folyó eltérésekkel, megfelel a kir. Curia szervezetének. A szervezet részleteit tárgyazó egyes §-okat illetőleg: csak a 17. §. harmadik bekezdésére kell megjegyeznem, hogy a felső közigazgatási bíróság tagjainak létszámát véglegesen, vagy bár hosszabb időre most már megállapíthatónak nem tartom. Ennélfogva már csak az esetleg sűrű egymásutánban bekövetkezhető törvénymódosítások kikerülése szempontjából is, czélszerűbbnek véltem azt az intézkedést a javaslatba felvenni, hogy a bírósági személyzet lét-