Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
994 510. szám. gyaláson azon ministerium rendeli ki, a melynek határozata ellen a panasz irányul, vagy a melynek hatáskörébe az ügy tartozik. Ha a panasz a tartomány, kerület vagy község valamely közegének intézkedése ellen irányul, ez rendeli ki képviselőjét. Az érdekelt feleknek szabadságában áll a szóbeli tárgyaláson személyesen fellépni vagy ügyvéd képviseletével élni. Hatóságok, testületek, községek a személyes fellépés jogát kebelükből kiküldött meghatalmazottak által gyakorolják. A szóbeli tárgyalás az előadó biró előterjesztésével kezdődik. Az elnök vezeti a tárgyalást és tartja fenn a rendet. Az elnök hivatalból gondoskodik az ügy teljes felderítéséről. A biróság tagjainak jogában áll kérdéseket tenni. Az eljárás elleni kifogások, valamint azon indítványok felett, melyek az eljárás folyamán tétetnek, a biróság végzésileg határoz. A felek vagy képviselőik elmaradása nem akadálya a tárgyalásnak és Ítélethozatalnak. A szóbeli tárgyalás csak azon esetben halasztható el, ha azt mindkét fél kívánja, vagy ha a tárgyalás folytatásának legyőzhetlen akadályai vannak. Az itéle+hozatalt megelőző tanácskozás és a szavazás titkos. A közigazgatási biróság ítéleteit (Erkenntniss) általános szótöbbséggel hozza. Az elnök utoljára szavaz. Az Ítélet a császár nevében hozatik. Az ítélet a lényegesb indokokkal együtt ugyanazon ülésben élő szóval kihirdetendő; ha ez nem lehetséges, a kihirdetés egy más, a feleknek azonnal tudomására hozandó ülésben történik, de ekkor már az összes indokokat elő kell adni. Az írásban foglalt ítélet indokolással együtt, mihelyt lehet, kézbesítendő a feleknek. Ha a panaszló igényével az Ítéletben elutasittatik, akkor az eljárási költségekben is egészben vagy részben elmarasztalható. A költségek közigazgatási utón hajtatnak be. Konok perlekedőket a közigazgatási biróság 5 frttól 1.000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel sújthat. A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, melynek tartalmaznia kell a biróság jelen volt tagjainak, az érdekelt feleknek és képviselőiknek, valamint a közigazgatási hatóságok képviselőinek neveit, továbbá az ülés főbb mozzanatainak leírását. A nem nyilvános tanácskozásról és szavazásról külön jegyzőkönyv veendő fel. A jegyzőkönyveket az elnök és a jegyző irják alá. A közigazgatási biróság Ítéletével szemben az előbbi állapotba való visszahelyezés jogorvoslatának helye nincs. Ha a biróság előtti eljárás bármely stádiumában a bepanaszolt közigazgatási hatóság beigazolja, hogy a panaszoló időközben kielégíttetett, — az eljárás a panaszló meghallgatása után a biróság által végzésileg megszüntetendő. Az egyszer megszüntetett eljárás ujrafelvételének helye nincs. Mindezekből kitűnik, hogy Ausztriában a közigazgatási hatóságok által elkövetett mindennemű jogsértések ellen lehet panaszt tenni a közigazgatási biróság előtt, de csak az összes közigazgatási hatósági fokozatok kimerítése után és a közigazgatási biróság ekkor is csak arra van jogosítva, hogy a törvényellenes közigazgatási határozatot vagy intézkedést feloldja, maga azonban érdemlegesen nem határozhat. Az előadottakból kitűnik, hogy a közigazgatási bíráskodás intézménye a különböző államokban nem egyöntetű* szervezetben talált elfogadásra. Legvilágosabb bizonyíték erre, hogy az európai államok sorából alig említhető fel;_kettŐ olyan, mely ugyanazon vagy legalább egészen közel fekvő formák szerint rendezte volna be közigazgatási bíróságait. Az e részben uralkodó szétágazottságból azonban mégis két főirányzat bontakozik ki, melyekre a különböző bírósági intézményeket visszavezetni lehet, és ezek a rendes és a külön közigazgatási bíróságok rendszere.
