Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
510. szám. 287 A közigazgatási törvényszéknek illetékessége körében meg kell vizsgálnia az eljárás törvényszerűségét és méltányolnia kell a vitássá vált jogok és kötelességek megállapítására vonatkozó minden körülményt; maga határoz az illetékesség kérdésében és az ügyet szükség esetén visszautalja az illetékes közigazgatási hatósághoz. Ezen határozat azon az eljárásra vonatkozó szabálylyal áll Összefüggésben, mely szerint a közigazgatási törvényszék az alsóbb fokozatokban megállapított tényállás alapján ítél és hogy a törvényszék előtt bizonyításnak nincs helye. A törvényszék azonban jogosítva van a tényállást az előző hatóságok által kiegészíttetni, szakértő-szemléket elrendelni és a szakértőket a nyilvános tárgyalásra meghívni. Közigazgatási vitás ügyekben az ügyállás hivatalból állapittatik meg; a tanuk és a szakértők eskü alatt hallgattatnak meg, az érdekeltek és törvényes képviselőik jogosultak magukat a tárgyalásoknál meghatalmazottak által képviseltetni, a hatóságok azonban elrendelhetik az érdekeltek személyes megjelenését. Hasonlóképen jogosult a hatóság, ha ugyanazon ügyben többen vannak egyenlően érdekelve, elrendelni, hogy közös meghatalmazottat nevezzenek meg; vonakodás esetében a vonakodók költségére hivatalból rendelhet ki ily meghatalmazottat. A hatóságok határozataiknál szabadon mérlegelik a bizonyítás eredményét. Minden ítélet és minden közbeszóló végzés, mely ellen panasznak van helye, indokolandó. A panasz az elsőfokú hatóságnál, a szükséges számú másodpéldányokkal írásban nyújtandó be, vagy jegyzőkönyvbe mondandó. A panaszos közelebbi indokolás helyett azon kérelemre szoritkozhatik, hogy a felsőbb fokú hatóság az ügyállás szerint határozzon. A határozat alapjául szolgáló ügyállás kifogásolása tüzetesen megjelölendő; hasonlóképen kell előterjeszteni a bizonyító anyag kiegészítésére vonatkozó esetleges kérelmet. A panasz benyújtásának határideje két hét. A panaszt az elsőfokú hatóság közölni tartozik az ügyben érdekeltekkel, hogy ezek megvédhessék érdeküket. A panasznak, hacsak a törvény mást nem rendel, felfüggesztő hatálya van, föntartva a közigazgatási hatóságok azon jogát, hogy azon esetekben, melyekben a halasztás veszély ly el jár, vagy az életet, egészséget vagy vagyont fenyegető hátrányt idézhet elő, közérdekből gondoskodó intézkedéseket (vorsorglichen Anordnungen) tehessenek. A kerületi hatóságok tartoznak az ügyállást kellően földeríteni és ezen czélból nemcsak a felek által szolgáltatott, hanem a szükséges egyéb anyagot is az iratokhoz kell csatolniuk, különösen csatolniuk kell . a felvilágosító' előiratokat és okmányokat, ki kell hallgatniok a tanukat és szakértőket és az esetleges mellékkörülményeket a főiigygyel kapcsolatban kell föideriteniök. Kétes bizonyító anyag fölött, és ha az ügy földerítésére helyszini szemle tartása szükséges, a felekkel iratváltás nélkül szóbeli tárgyalás tartandó. Ezen kivül szóbeli tárgyalás tartandó a határozathozatal előtt, ha a törvények ezt rendelik, vagy az érdekeltek azt egyértelműért kívánják. A tárgyalásnál a nyilvánosság megengedendő, ha azt a közigazgatási tisztviselő megítélése szerint az erkölcsiség vagy a közjó érdeke nem akadályozza. A járási kormányszékek belügyi osztályai azon ügyekben, melyekben elsőfokúlag határoznak, a szükséges előnyomozást a kerületi hatóságokkal teljesíttetik, hacsak a törvények mást nem rendelnek. A kerületi kormányszékek belügyi osztályai hármas tanácsban határoznak; e tanácsok hatásköre a közigazgatási vitás ügyekkel összefüggő azon kérdésekre is kiterjed, melyekben a közigazgatási hatóságok szabad belátásuk szerint intézkedhetnek. Később beadott vagy meg nem engedett panaszok titkos ülésben hozott tanácshatározat utján további eljárás nélkül visszautasitandók. Valamely hivatalnok visszautasítására vagy kizárására vonatkozó panasz fölött a tanács titkos ülésben határoz. Ezen kétféle határozat elleu panasznak van helye a közigazgatási törvényszéknél. Minden más ügyben a tanácsok nyilvános szóbeli tárgyalás alapján határoznak.
