Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

288 510. szám. A nyilvános ülésben az előadó jelentést tesz az ügy állásáról, de határozati javaslatot nem terieszt eló'; azután a felek hallgattatnak meg és az esetleges szükséges bizonyítás történik meg. A tárgyalás menetéről jegyzőkönyv vezetendő. A tanács jogosítva van az ügyállás és a bizonyító anyag alapján a felebbezö hátrányára is határozni. A határozathozatal rendszerint a nyilvános tárgyalás után történik; a határozat nyilvánosan kihirdettetik. A kormányszékek tanácsainak határozataira és szavazására a bíróságok szervezetéről szóló 1837. évi birodalmi törvény határozatai irányadók, ezekkel ellentétben azonban a határozatok hozatalánál és a szavazásnál a jegyzó'könyvvezetó' nem lehet jelen. A közigazgatási törvényszék nyilvános ülésben határoz. Az államügyésznek vagy helyettesének joga van minden ügyben meghallgatását követelni; a határozathozatalnál és a szavazásnál azonban nem lehet jelen. Oly ügyekben, melyekben a törvényszék nem nyilvános ülésben határoz, az államügyésznek nyilatkozata megtétele után távoznia kell. Ha a törvényszék egy tanácsa valamely jogkérdésben a törvényszék vagy valamely tanácsának elö'bbi határozatától el akar térni: az ügy tárgyalását és a határozathozatalt a törvényszék teljes ülése elé kell utalni. Teljes ülési határozathozatalhoz az összes bírák két harmadrészének jelenléte szükséges; a szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt. Ha a közigazgatási törvényszék valamely ügyben vagy kérdésben illetékessége kimondásával határozott, az többé nem támadható meg azon a czímen, hogy a közigazgatási hatóságok az illetékesek. Ha és a mennyiben a közigazgatási törvényszék valamely ügyben illetéktelennek nyilvánítja magát és a közigazgatási hatóságokat nyilvánítja illetékeseknek, akkor ezek többé nem utasíthatják vissza illetékességüket azon a czímen, hogy a közigazgatási törvényszék az illetékes. Ha az államügyész a közigazgatási törvényszéknél azt tapasztalja, hogy a közigaz. gatási hatóságok elé tartozó valamely ügyben vagy kérdésben a törvényszék határozata kéretett ki, az ügy tárgyalása előtt azt kell indítványoznia, hogy a^ törvényszék mindenekelőtt az illetékesség kérdésében határozzon, a mi nyilvános ülésben, a felek megidézésével történik. Ha a közigazgatási törvényszék magát illetékesnek nyilvánítja, az államügyész pedig ennek ellenére a közigazgatási hatóságokat tartja illetékesnek: jelentést tesz az érdekelt ministeriumnak, mely jogosult a határozat kihirdetésétől számított két hét alatt a hatásköri összeütközés kifogását megtenni. A hatásköri összeütközés kérdésében a közigazgatási törvényszék egy oly tanácsban határoz, mely a törvényszék elnökéből vagy helyetteséből, a törvényszék három birájából és három magasabb közigazgatási tisztviselőből áll, kiket e tisztségre főhivatiluk tartamára a király nevez ki. Az államügyész tisztét a közigazgatási törvényszék államügyésze teljesiti. Az eljárás a perestigyi eljárás. A ministerhim nyilatkozata, melylyel a hatásköri öszeütközést kezdeményezi másolatban kiadatik a feleknek, melyek ép ugy, mint a ministerium, emlékiratot adhatnak be. Az emlékiratok kölcsönösen közöltetnek a felekkel. A hatásköri tanácsban a szavazás ugy történik, hogy először a legfiatalabb biró, azután a legfiatalabb közigazgatási tisztviselő szavaz és ezen sorrendben tovább, mig végül az elnök szavaz. A határozat Írásban közöltetik az érdekelt ministeriummal és a felekkel, továbbá közzéteendő a törvény és rendeletek tárában. A hatásköri tanács határozata ugy a közigazgatási törvényszékre, mint a közigazgatási hatóságokra kötelező és pedig akkor is, ha ugy a törvényszéket, mint a közigazgatási hatóságot illetéktelennek jelenti ki. Ha ezután a rendes bíróságok is illetékteleneknek jelentik ki magukat, és a mennyiben nem a birodalmi törvényszék határozott, az 1879. évi augusztus