Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

282 . 510. szám. Bajorországban a közigazgatási bíráskodást a közigazgatási törvényszék felállításáról és a közigazgatási peres ügyekben való .eljárásról szóló 1878. augusztus hó 8-án kelt törvény szabályozta (G-esetz, betreffend die Errichtung eines Verwaltungsgerichtshofes und das Verfahren in Verwaltungsrechtssachen). Bajorországban az alsó és a középfokon a közigazgatási bíróságok teendőit a közigazgatási hatóságok végzik önkormányzati elemekbevonás a nélkül és csupán végső fokon működik szakszerű közigazgatási törvényszék. Első fokon a közigazgatási bírósági teendőket a legalsó fokú állami közigazgatási hatóság, a kerületi hatóság (Districtsverwaltungsbehörde, Bezirksamt), az úgynevezett közvetlen városokban tanács végzi; másod fokon a járási kormányszék belügyi osztálya (Kreisregierung, Kammer des Innern), a milyen Bajorországban nyolcz van. Ezen hatóságok közigazgatási vitás ügyekben is épen úgy járnak ] el, mint közigazgagatási más ügyekben: nevezetesen az alsó fokon a városi tanácsokat kivéve, a hivatalfőnök határoz vitás ügyekben is; a középfokon, a járási kormányszék vitás ügyekben határoz. Ezen szervezet mellett a helyes eljárás biztositékául az eljárási szabályokon kívül, melyek a kormányszék belügyi osztálya előtt a nyilvános szóbeli tárgyalást rendelik, két körülményt tekinthetni. Először azon intézkedést, hogy a ministerium nem avatkozhatik e hatóságoknak vitás ügyi működésébe, mert a törvény által vitás ügyeknek nyilvánított ügyek nem vihetők a ministerium elé; másodszor, és ez a lényeges, hogy e hatóságoknak vitás ügyekben hozott határozatai ellen nyitva van a pjanasz joga a közigazgatási törvényszékhez. A közigazgatási törvényszék, mely részben a fegfőbb, rézben pedig az egyetlen fórum vitás ügyekben, a függetlenség és szakképzettség minden attribútumával felruházott bíróság, melynek tagjai a legfőbb törvényszék bíráival egyenlő rangban és fizetésben állanak. A törvényszék az elnökből, igazgatóból (Direetor) és a szükséges számú bíróból áll, kiknek a bírói hivatalra képesítő minősítettséggel kell birniok. A bíróság alakulása után a bírák kinevezése iránt a törvényszék véleménye meghallgatandó. Ha egyszerre a törvényszék annyi tagja van akadályozva, hogy határozat nem hozható, a pótbirákat az elnök kezdeményezésére a legfőbb törvényszék elnöke jelöli ki ezen bíróság tagjai közül. A közigazgatási törvényszék mellett a közérdek védelmére államügyész működik, ki az illetékes ministeriumoktól utasításokat kérhet és kaphat, melyeket követni tartozik. A törvény meghatározza, hogy mely ügyek tekintendők közigazgatási vitás ügyeknek (Verwaltungsrechtssachen) és erre nézve az általános formula mellett positiv és- negatív jellegezést használ. Az általános formula ez: közigazgatási peres ügyek a vitássá vált jogigények és kötelezettségek (bestrittene Rechtsansprüche und Verbindlichkeiten), a mi azt jelenti, hogy csak ha az igény vagy kötelezettség iráiit vita támad, válik az ügy közigazgatási peres ügygyé. Ezen általános formulát kiegészíti azon ügyek részletes felsorolása (a törvény 8. §-ában negyven pont alatt), melyekben a vitatott igény' vagy kötelezettség peres ügyet képez. A meghatározás ilyen formulája kétségtelen összefüggésben áll a szervezettel. Ezen közigazgatási vitás ügyeken kivül a törvény (10. §.) az esetek egész sorát sorolja fel, melyekben végső fokban a közigazgatási törvényszék előtt jogorvoslatnak van helye, a nélkül, hogy ezen ügyeket is közigazgatási vitás ügyeknek nyilvánítaná. A törvény a közigazgatási vitás ügyek meghatározására az említett általános formulán és a felsorolásait kivül negatív jellegeket is használ. Ezen jellegek a közigazgatási törvényszék hatáskörére vonatkoznak és abból kizárják a magán vagy büntető hatóságok elé tartozó ügyeket, a bíróságok illetékességeinek föntartása mellett tett közigazgatási kijelentéseket és azon ügyeket, melyekben a hatóságok belátásuk szerint határozhatnak. Ez a korlátozás korlátozza a közigazgatási vitás ügyeket is annyiban, hogy ha a felsorolt ügyek a rendes biró elé tartoznak, vagy ha azokban a hatóság belátása szerint intézkedhetik, azok megszűnnek közigazgatási vitái ügyek lenni.