Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
510. szám. 288 Ezen értelemben közigazgatási peres ügyek, a vitatott jogigények és kötelezettségek következő ügyekben: 1. a birodalmi és állami honosság megszerzése, az elbocsátás az államkötelékből; 2. az állampolgárság, a hűségeskü letételének joga és kötelessége; 3. a szabad költözködés és tartózkodás; 4. a gyermekek vallásos nevelése; (• 5. az 1868. ápril 16-án kelt és a honosságra (Heimat), házasságra lépésre és tartózkodásra vonatkozó törvény 33. §-a értelmében kiállítandó házassági bizonyítvány (Verehelichungszeugniss) megtagadása vagy annak kiállítása a 36. §-han emiitett felszólamlások ellenére; 6. egyletek feloszlatása, az 1850. február 25-én kelt és a gyülekezésre és egyletekre vonatkozó törvény 19. §-ának 1—5. pontja értelmében; 7. az 1881, május 19-én kelt és a jövedelmi tőkejáradék és iparadóra vonatkozó törvények által alkotott kivető, illetve felszólamló bizottságokba való belépés kötelezettsége; 8. az iparűzés jogosítványa az ipartörvény alapján azon esetekben, melyekben az ipartörvény 20. és 21. §-aiban körülirt eljárásnak van helye. (A német ipartörvény 20. és 21. §-ai értelmében, melyek a telepengedélyezési eljárásra vonatkoznak, a telepengedély kiadása ügyében felebbezésnek van helye; a birodalmi törvény a hatóságok és az eljárás meghatározását az országos törvényekre bizta a következő kikötésekkel: 1. első vagy második fokban a határozatot testületileg terve/.ett hatóságnak kell hoznia, mely jogosított tanukat, szakértőket kihallgatni, megesketni stb.; 2. ha a collegiális hatóság az első fórum, határozatát nyilvános ülésben, a felek megidézése és meghallgatása után hozza, még azon esetben is, ha a hatóság, bár ellenvetés nem tétetett, nem akarja megadni az engedélyt, és a kérelmező, az engedélyt megtagadó vagy feltételekhez kötő végzés kézbesítése után a szóbeli tárgyalás elrendelését kéri; 3. ha a testületileg tervezett hatóság a második fórum, akkor határozatát nyilvános ülésben, a felek megidézése és meghallgatása után hozza. 9. a beirt segélypénztár működésének megtiltása (Versagung der Zulassung), valamint ilyennek bezárása, az 1876. ápril 7-én kelt és a beirt segélypénztárakról szóló törvény 4. §-a, illetve 29. §-a értelmében; 10. földbirtoknak kényszerű átengedése vagy annak szolgalmakkal való megterhelése, azon kérdést is ideértve, vájjon az illető vállalat közérdekü-e és az igényelt birtoknak átengedése vagy megterhelése a vállalat legczélszerűbb megvalósítására szükséges-e, kivéve a bányatörvény értelmében való kisajátítást, valamint a kereskedelem érdekében való kisajátítást, a melynél a közérdek és a vállalat legczélszerűbb megvalósításának kérdésében az összministerium határoz; 11. a földterhek, erdei jogosítványok és a tizedjogon nyugvó egyházi építési kötelezettség meghatározása, biztosítása, változtatása és -megváltása; 12. idegen tulajdonon való legeltetési jogok gyakorlása és megváltása; 13. birtokrendezés; 14. a viz használata; öntöző és lecsapoló vállalatok; 15. partvédelem és árvíz ellen való védelem, a mennyiben nem járási vagy állami terhek forognak kérdésben; 16. a birtokok határának rendezése (Vormerkung der Grundstücke); 17. a vadászat gyakorlása, a mennyiben a földbirtokos vadászati joga forog szóban; 18. vadászati jegyek megtagadása vagy visszavonása; 19. út, kövezet, hid-és révvámok szedésének joga, a mennyiben nem a kormány engedélyezési joga forog szóban és ilyen illetékek fizetésének kötelezettsége; 36*
