Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

266 510. szám. Ha sem a panaszló, sem a panaszlott nem kívánt szóbeli tárgyalást, a bíróság jogosítva van a felek nyilatkozatai alapján határozni. Ha ellenben a felek valamelyike szóbeli végtárgyalást kivan, vagy ha a bíróság ezt szükségesnek látja, a felek szóbeli tárgyalásra idézendők azzal, hogy elmaradás esetén a tárgyalás eredményéhez képest fog határozat hozatni. A bíróság elrendelheti valamely fél személyes megjelenését is. A bíróság érdekelt harmadik személyeket is megidézhet. A szóbeli tárgyaláson a felek vagy meghatalmazással ellátott képviselőik meghallgatandók; ezek ténybeli vagy jogi állításaikat kiegészíthetik, helyreigazíthatják, sőt a panaszt is módosíthatják, ha ez által a bíróság mérlegelése szerint az ellenfél védelmi jogában rövidséget vagy az eljárás késedelmet nem szenved. Az elnöknek feladata oda hatni, hogy az ügy állása teljesen tisztába hozassék; e végből kérdések is intézhetők a felekhez. A szóbeli tárgyalási nyilvános; közerkölcsiségi okokból kizárható a nyilvánosság. Ha valamely, a közérdek megóvására hivatott hatóság szerepel fél gyanánt, ennek kérelmére a kormányszéki elnök a kerületi választmány előtt, az illetékes minister pedig a közigazgatási főtörvényszék előtt, a hatóság képviseletére kormánybiztost nevezhet ki. ítélethozatal előtt a közérdek képviselője meghallgatandó, de jogorvoslatok közbevetésére jogosítva nincs. A bíróság a szóbeli tárgyalás megtartása előtt jogosult helyszini vizsgálatot vagy szakértői szemlét tartatni, tanukat kihallgattatni, egyáltalában a bizonyításhoz szükséges minden intézkedést megtenni. A szóbeli tárgyaláson felesketett jegyzőkönyvvezető alkalmazandó, a ki a jegyzőkönyvet az elnökkel együtt aláírja. A bíróság a tárgyalások és bizonyítékok össztartalmából merített szabad meggyőződése alapján itél. Az ítélet nyilvánosan kihirdetendő, s a feleknek és a közérdek képviselőjének kézbesítendő. A mely esetekben a törvények a közigazgatási bírósági eljárás megindítására nem a panaszt (Klage), hanem a szóbeli eljárás iránti kérelmet (Antrag auf mündliche Verhandlung) jelölik meg, ezen kérelem folytán mindjárt a szóbeli tárgyalásra megidézés következik. Az ilyen kérelem kellékei általában megegyeznek a panaszirat kellékeivel. A konkrét törvények a rendes panasz (Klage) helyett a szóbeli tárgyalás iránti kérelmet oly esetekben szokták előírni, midőn már egy előző közigazgatási eljárás lefolyt, melynek eredményekép hozott határozattal azonban a fél megelégedve nincs; ilyen esetekben a közigazgatási bíróság előtti szóbeli tárgyalás arra szolgál, hogy a megelőző határozati eljárás pótoltassék, kiegészíttessék. . A járási választmánynak közigazgatási vitás ügyekben hozott Ítéletei, valamint az ellenfél kielégítése iránti felhívást tartalmazó végzése, nemkülönben szóbeli tárgyalás tartása nélkül hozott ügydöntő végzése ellen a kerületi választmányhoz, a kerületi választmánynak ítéletei v vagy emiitett két fajta végzései ellen a felső közigazgatási törvényszékhez van két héten belül felebbezésnek (Berufung) helye. A felebbezési jog megilleti a feleket, valamint közérdekből a járási, illetőleg kerületi választmány elnökét. Ha az elnök felebbezni kivan, ezt azonnal bejelenteni tartozik. Ilyenkor a határozat kihirdetése bizonyos ideig, legfeljebb 3 napig függőben marad és a kihirdetéskor ki kell jelenteni, hogy közérdekből felebbezés történt; ha a kihirdetés ezen kijelentés nélkül történt, akkor a közérdekből való fölebbezésnek többé nincs helye. A közérdekből közbevetett felebbezés képviseletében a kerületi választmány előtt a kormányszéki elnök által, & felső közigazgatási törvényszék előtt az illetékes minister által megbízott kormánybiztos jár el. Két héten belül a felebbezés írásban nyújtandó be. Ha ez kellő időben történt, a \