Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

510. szám. 267 felebbezés mellékleteivel együtt 1—4 hétig terjedhető, a bíróság által megszabott határidőn belül teendő írásbeli ellennyilatkozat végett kiadatik az ellenfélnek. A felebbezés által meg­támadott fél (Berufungsbeklagte) csatlakozhatik a íelebbezéshez, még ha a felebbezési határ­idő lejárt is. Az ellennyilatkozati határidő letelte után az iratok a felebbviteli bíróság elé terjesztetnek. ', , Ha a felebbezésben a fél nem kért szóbeli tárgyalást, a felebbviteli bíróság jogosítva van szóbeli tárgyalás tartása nélkül határozni. Ilyen határozatával szemben azonban a felek szóbeli tárgyalás tartását követelhetik. (Antrag auf mündliche Verhandlung.). A felebbviteli közigazgatási bíróság előtt a szóbeli tárgyalás kezdetén, ha a felebbezés közérdekből történt, mindenekelőtt azon előzetes kérdés döntetik el, hogy a közérdek csakugyan érintve van-e? Ha a bíróság a közérdek fenforgását nem látja, akkor visszautasítja a felebbe­zést. Maga a szóbeli tárgyalás és ítélethozatal általában ugyanazon szabályok szerint megy végbe, mint az első fokban eljáró közigazgatási biróság előtt. A kerületi választmány másodfokozatban hozott Ítéletei ellen rendszerint csak a felső közigazgatási törvényszékhez intézendő felülvizsgálatnak (Revision) van helye. A felülvizsgálati kérés csak arra alapitható, hogy a megtámadott határozatban a fennálló jog nem alkalmaztatott, vagy helytelenül alkalmaztatott, vagy hogy az eljárás lényeges hibákban szenved. A felső közigazgatási törvényszék, ha a felülvizsgálati kérést indokoltnak találja, feloldja a megtámadott határozatot és az ügyben érdemileg határoz, ha az határozathozatalra alkalmas állapotban van (spruchreif). Ha nem alkalmas az ügy határozathozatalra, vissza­utalja azt az ügyállás szerint hivatott fokozathoz és elrendeli az eljárás újból megtartását avagy kiegészítését. A közigazgatási bíróságok által hozott jogerős ítéletek ellen újrafelvételi panasznak (Klage auf Wiederaufnahme) van helye azon esetekben, melyekben a polgári pereg eljárásban semmiségi panasz (Nichtigkeitsklage) avagy visszahelyezési panasz (Restitutionsklage) emelhető. A semmiségi panasz analógiájára tehát újrafelvételi panasz érvényesíthető : ha a biróség nem szabályszerűen volt egybeállítva; ha érdekelt bíró járt el; ha a fél nem volt szabályszerűen képviselve. A visszahelyezési panasz analógiájára pedig akkor lehet újrafelvételi panaszszal élni: ha az Ítélet hamis okmányon vagy hamis bizonyítékokon alapszik; ha mégvesztegetett biró vett részt az eldöntésben; ha a fél az illető ügyben korábbi jogerős ítéletre vagy oly okmányra akadt, melynek folytán annak idején kedvezőbb itélet hozatott volna. Az újrafelvételi panasz elbírálására a felső közigazgatási törvényszék illetékes, a mely, ha a panaszt igazoltnak találja, feloldja a határozatot és az ügyet az ügyállás szerint illetékes bírósághoz utasítja. A biróság, melyhez az ügy utaltatott, eljárásában a felső törvényszék határoza­tában kimondott elveket és a feloldó intézkedés alapjául szolgált ténybeli megállapodásokat irányadókul venni tartozik. A közigazgatási peres eljárásban az előbbi állapotba való visszahelyezésnek (Wieder­einsetzung in den vorigen Stand) is van helye. Kérheti ezt az, a ki természeti események vagy más elhárithaílan véletlenek folytán volt megakadályozva abban, hogy a panasz, illetőleg a szóbeli tárgyalás iránti kérés megtételére előirt határidőt betartsa. Ilyen elhá­rithatlan véletlen-számba megy az is, ha az illető valamely kézbesítésről önhibája nélkül nem vett tudomást. A közigazgatási bírósági eljárás bélyegmentes. A vesztes fél rendszerint elmarasztalandó az eljárás költségeiben és kész kiadásaiban, valamint a nyertes fél igazolt kész kiadásaiban is. A végitéletben a vita tárgyának értéke megállapítandó. A költségek átalányösszegben állapittatnak meg. Az átalányösszeg meghatározására nézve 34*

Next

/
Oldalképek
Tartalom