Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

610. szám. 263 A porOSZ közigazgatási ügyekben követendő eljárást az 1883. évi július 30-án kelt közigazgatási törvény (Gesetz ítbor die allgemeine Landesverwaltung) szabályozza. A közigazgatási bíróságok hatáskörét az 1883. évi illetékességi törvény Gresetz über die Zustandigkeit der Verwaltungs- und Verwaltung6;*erichtsbehörden) és az azóta alkotott egyéb törvények írják körül. A közigazgatási főtörvényszék szervezetéről az 1875. évi július 3-án, 1880. aug. 2 án és 1888. évi május 27-én kelt törvények rendelkeznek. A közigazgatási bíráskodást Poroszországban önkormányzati testületek és a közigazgatási főtörvényszék gyakorolják a törvényben szabályozott bírói formák között. A közigazgatási bíráskodást gyakorló önkormányzati testületek: a járási választmány, illetőleg a városi választmány (Kreis-Ausschuss, Stadt-Ausschuss) és a kerületi választmány (Bezirks-Ausschuss). A járási (városi) és kerületi választmány egyszersmind közigazgatási hatóságok is, eljárásuk azonban más, ha közigazgatási és más, ha közigazgatási vitás ügyekben intézkednek. Azokban egyszerűbb, az úgynevezett közigazgatási határozati eljárás (Beschlussverfahren), ezekben szoros bírói formák között mozgó contradictorius eljárás, a közigazgatási peres eljárás (Verwaltungs-Streitverfahren) nyer helyet. A közigazgatási főtörvényszék kizárólagr a közigazgatási peres eljárás szabályaihoz van kötve. A járási választmány (Kreisausschuss) a járási főnökből (Landrath), mint elnökből és hat tagból áll, kiket a járási gyűlés (Kreisversammlung, Kreistag) általános szavazattöbbséggel hat évre választ. A járási választmány tagjaivá választhatók azon járási lakosok, kik: 1. német birodalmi polgárok, 2. önjogúak, 3. politikai jogaik teljes élvezetében vannak. A járási választmány tagjainak egy harmada két évenként kilép, a kilépettek újra választhatók. [y^k választás érvénye és a tagság előfeltételét képező minőség iránt hozott közigazgatási határozatok ellen közigazgatási bírói utón lehet orvoslást keresni. Papok, elemi iskolai tanítók, templomszolgák nem lehetnek tagjai a járási választmánynak; birói hivatalnokok csak a minister engedélyével. A járási választmány határozatképes, ha az elnökkel együtt legalább három tag van jelen. A határozatok szótöbbséggel hozatnak. Ha a tagok páros számban vannak jelen, a legfiatalabb választott tag nem vesz részt a szavazásban. Az előadó mindig szavaz. A járási választmány a magasabb birói hivatalra minősítettséggel bíró syndikust is alkalmazhat, ki az ülésekben tanácskozó szavazattal bir. Városi választmány (Stadtausschuss) az oly városokban van, melyek önálló járást (Stadtkreis) képeznek. A városi választmány a polgármesterből vagy helyetteséből, mint elnökből és négy, a tanács által saját kebléből választott tagból áll. A választás azon időtartamra szól, a mig a megválasztott a tanácsnak tagja. Az elnöknek vagy egy tagnak a birói vagy magasabb közigazgatási hivatalra szükséges képesítéssel kell birnia. Azon városi járásokban, melyekben tanács nincs, a városi választmány négy tagját a képviselet a városi választó polgárok sorából hat évre választja. Ugy a járási, mint a városi választmány tagjai esküt tesznek. Állásukból fegyelmi utón is elmozdíthatók olyan okok miatt, melyek a közigazgatási hivatalnokokra érvényes 1852. évi július 21-iki fegyelmi törvény szerint hivatalvesztéssel büntetendők. Az eljárás megindítását a kormányszéki elnök (Regierungsprasident) rendeli el, az nevezi ki a vizsgáló biztost is. Első fokú fegyelmi hatóság a kerületi választmány,- mint közigazgatási biróság, másodfokú fegyelmi hatóság a közigazgatási főtörvényszék teljesülése. Minden kormányszéki kerületben (Regierungsbezirk) kerületi választmány (Bezirks-Ausschuss) van szervezve. A kerületi választmány elnöke a kormányszéki elnök (Regierungs-Prasi-