Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

26é - 510. stám. dent) rendes tagjainak száma hat. Ezekből kettőt, kik közül egynek a birói hivatalra, egynek a magasabb közigazgatási hivatalokra képesítettnek kell lennie, élethossziglan a király nevez ki, négyet pedig a kormányszéki kerület lakosai sorából a tartományi választmány (ProvinzialAusschuss) választ. Választható mindaz, a ki a tartománygyülésbe választható. Nem választhatók mégis: a tartományi elnök (Oberpasident), a kormányszéki elnök (Regierungs-Prasident), a tartományi tanács (Provinzial-Rath) tagjai, a királyi rendőrség főnökei, a járási főnökök (Landrath) és a tartomány önkormányzati hivatalnokai. A két kinevezett rendes tag közül az egyik az elnök helyettese és »Verwaltungsgerichtsdirektor« czímet visel.

! A két kinevezett rendes tag helyettesitése végett a király két helyettes tagot is nevez ki a kerületi választmány székhelyén működő, birói vagy magasabb közigazgatási hivatalt viselő tisztviselők sorából. A kinevezés azon időre szól, a meddig az illetők főhivatalukban, a kerület székhelyén működnek. A választott tagok hetyettesitésére a tartományi választmány négy helyettest választ hat évre. Az elnöklés, ha a helyettes elnök is akadályozva lenne, a második kinevezett rendes tagra, azután a helyettes elnököt helyettesítő tagra megy át. Választott tag tehát nem elnökölhet. A kormányszéki elnök akadályozottnak tekintendő az elnöklésben mindannyiszor, valahányszor a választmány az ő intézkedése ellen emelt panasz felett dönt. A kerületi választmány kinevezett tagjai más hivatalt viselhetnek ugyan, de csak akkor, ha azon hivatal birói vagy tiszteletbeli (ingyenes). A választott rendes és helyettes tagok az elnök kezébe hivatalos esküt tesznek. A választott tagok napidíjakban részesülnek és útiköltségeik megtérítését igényelhetik a negyedik rangosztályba tartozó állami hivatalnokokat megillető mértékben. A kerületi választmány tagjai az 1851. május 7-én, illetőleg 1856. márczius 26-án kelt birói fegyelmi törvény alá tartoznak. Fegyelmi biróság a közigazgatási fötörvényszék teljes ülése; az államügyészség képviselőjét a közigazgatási fötörvényszék elnöke nevezi ki. A kerületi választmány határozatképességéhez az elnökkel együtt legalább öt tag jelenléte szükséges, szegényügyi vitás ügyekben három tag jelenléte is elégséges. Minden esetre szükséges, hogy az elnökön kivül legalább egy kinevezett tag jelen legyen és hogy az elnök vagy a másik jelen levő kinevezett tag birói minősítéssel birjon. Ha az ügyforgalom nagysága megkívánja, királyi rendelettel a kormányszéki kerület számára a kerületi választmánynak több osztálya (Abtheilungen des Bezirks-Ausschusses) szervezhető. A Berlinben székelő közigazgatási fötörvényszék (Ober-Verwaltungsgericht) áll egy elnökből s szükséges számú tanácselnökökből és itélő birákból, valamint a megfelelő segédszemélyzetből. A birák egyik felének birói, a másiknak magasabb közigazgatási hivatalra képesítettnek kell lennie. Bíróul csak az nevezhető ki, a ki életének harminczadik évét betöltötte. Az elnököt, tanácselnököket és bírákat a ministerium előterjesztésére a király élethossziglan nevezi ki. A közigazgatási fötörvényszék a ministerium határozata szerint osztatik bizonyos számú tanácsokra. Az egyes tanácsok tagjait és azok helyetteseit minden ügyviteli .év elején az elnökség jelöli ki. Az elnökség áll az elnökből, tanácselnökökből és a leghosszabb szolgálatidejtí két biróból. Az elnök a plenumban és azon tanácsban elnököl, melyet maga választ. Érvényes határozathozatalra legalább öt tag jelenléte szükséges. Ha a megjelentek páros számban volnának, a legutóbb kinevezett biró nem vesz részt a szavazásban. Elvi jelentőségű kérdések a teljes ülés által dönteudők el. A teljes ülés határozatképességére a tagok két harmadrészének jelen kell lenni. A közigazgatási fötörvényszék elnöke, tanácselnökei és bírái felett a fegyelmi jogot maga a fötörvényszék gyakorolja. Ha valamely tag becstelenitő cselekmény miatt elitéltetnék, ^