Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-482. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1894. évi állami költségvetésről

481 szájáf.- 3,>. _./•..• A mérleg tehát, a kiadásoknak fentebb előadott tetemes emelkedése és általunk jelentéktelen összegekkel javasolt fokozása daczára, a zárszámadások több év óta tapasztalt kedvező ered­ménye alapján, állandóan kedvezőnek és jövőre is állandóan fentarthatónak mondható. Mert állami bevételeink, a közvetett adók és üzemek tekintetében, szélesebb alapon és oly kiadó módon fejlődtek, hogy a kiadások tetemes és évről-évre jelentékenyen fokozódó emelkedésé­nek fedezetére is, a természetes és erőteljes fejlődés ruganyosságával megadták a szükséges eszközöket. De a mily örvendetes ez a körülmény, ép oly elővigyázatra és óvatosságra int. Mert ha elértük és fentartjük is, 4 év óta, az államháztartásban az egyensúlyt, a kiadások tetemes emelkedése daczára, mely emelkedés jellemzésére legyen szabad csak annyit felemlíteni, hogy ha a termelés, illetőleg forgalom és fogyasztás szempontjából fokozható állami (vasúti, posta-, gyári és dohányjövedéki) üzemek kiadásainak, az eredményekkel párhuzamban és arányban álló és igy a mérlegre csak kedvező hatású tetemes fokozását tekinteten kívül is hagyjuk; az 1883. évi többi rendes kiadásokhoz képest 56 és az 1892-iekhez képest 15 millióval lesznek nagyobbak 1894-ben — az előirányzat szerint — az emiitett üzemeken kívüli rendes kiadásaink; mondjuk: ha ennek daczára képesek voltunk az államháztartási egyensúlyt szilárd alapon fentartani; még sem szabad elfelednünk azt, hogy egyfelől: mily erőfeszítés és küz­delem árán biztositá ezt a nemzet; és másfelől, hogy mig az.egyszer beíllitott kiadások — szervezett közegekre, szerves intézményekre és élő alkotásokra állandóan leköttetvén — alig szállíthatók le; addig: a most már mindenik jövedelmi ágaink közt legerőteljesebben fejlődő közvetett, különösen fogyasztási adók és az üzemek jövedelme oly közvetlen kapcsolatban áll, az országnak nemcsak állandó közgazdasági erejével, de pillanatnyi: fogyasztási, forgalmi és termelési viszonyaival is; hogy minden közgazdasági depressio azonnal éreztetheti, azok ered­ményében hatását. Az ilyen jövedelmi ágaknak természete olyan, hogy ha a befektetett tökét érintetlenül megóvjuk vagy fokozzuk is, azoknak évi jövedelmét kényszereszközökkel elő­állítani nem lehet és ezért csak bizonyos átlagban és korlátok közt lehet azokat fejlődő fede­zetnek tekinteni, mire még kellő tapasztalásunk sincs; de a legkedvezőbb eredményeket állandó jövedelemnek venni nem lehet. Helyesen hódol e szempontnak az 1894. évi előirányzat is. És e szempont szem elől tévesztése, — vagy a jövedelmek mesterséges és idő előtti leszállítása, a mi a mérleg szempontjából egyre megy - okozott nagy, rendezett, jól szervezett államháztartásokban is visszaesést, mint több ország legújabb tapasztalata bizonyítja; annál inkább kell nekünk az elbizakodottságtól és kiadásokban való túlhajtásoktól óvakodnunk; mert sem fejlődésünk nem olyan régi, sem állami és közgazda­sági szervezetünk még nem oly erős; mint az emiitett országoké és hitelünk, alkotmányos, életünk, szabad fejlődésünk, a nehezen kivívott államháztartási egyensúlyival oly szaros kap-" csolatban áll; hogy ennek másodszor való megrontásának hazánkat kitennünk nem szabad. E tekintetben most távol állunk minden veszélytől; de épen azért az előrelátás azt paran­csolja nekünk, hogy óva-kérő szavunkat, e tekintetben, már most felemeljük; mert szükséges, hogy a lassan képződő közvélemény egészen magáévá tegye ez álláspontot; mert csak akkor vagyunk biztosítva az iránt, hogy a kormány és törvényhozás, a mint kötelességük, sem fog-, nak az ellen véteni. Annyival is inkább óhajtjuk ezt, mert egyenes adóink reformja még hátra van és ezek most nemcsak a kellő ruganyossággal sem bírnak, de a társadalom némely rétegeire aránytalan, sőt egyes esetekben. a tőkésítést illetőleg a keresetet is nehezitö módon súlyo­sodnak. Ezek reformját a kormány most már kézbe vette. Az előtanulmányok befejezve vannak; az adatgyűjtés megtörtént és annak első közleménye, az » Egyenes adó-statisztika« megjelent; ennek folytatását fogja képezni — mint a pénzügyminister úr a bizottságban kije­1*'

Next

/
Oldalképek
Tartalom