Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-482. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1894. évi állami költségvetésről

4,' 482. szám. lérité — a külföldi újabb adótörvényhozás ismertetése és az általa összeállított tervezet, indokolásával; hogy a közvélemény az egész anyag birtokában legyen és igy a kritika előkészítése, ellenőrzése mellett, fokozatosan és alaposan, minden helyes szempontnak és érdeknek megfelelő módon előkészíttessék és megoldassák e fontos reform, mely úgy államháztartásunk természetes biztositékát, mint közgazdasági életünk egészségesebb és társadalmi fejlődésünk arányosabb alapját megteremtő tényezőjét kell, hogy képezze. Ezt közgazdasági és pénzügyi szempontból, valamint a társadalmi igazság érdekében egyaránt szükségesnek tartjuk. De tagadhatatlan, hogy ugyanezen szempontokból kell sürgetnünk az illetékszabályok reformját is. A polgári perrendtartással összefügg ez és ennek most már küszöbön álló reformjával kapcsolatosan egész alaposan megoldandó is; de a sommás eljárás reformja megtörténvén és annak életbeléptetése a jövő év elejére kitűzve lévén, már csak pénzügyi szempontból is, az illetékszabályoknak ennél érdekelt részét novellaris úton szándékozik a pénzügyminister úr reformálni; mit természetesen, az illeték arányosabb kirovása, könnyebb nyilvántartása és egyszerűbb lerovása is követel; és minthogy e reformban, ezen czélokat is valósitni akarja a pénzügyminister úr ; ezen kijelentését e szempontból hozzuk a t. képviselőház tudomására. A költségvetésben az agio — a törvényben megállapított relatiónak megfelelően — 19°/o kai van felvéve; ezt a jelenlegi viszonyok körülbelül 6°/o-kal haladják meg; de bár a 32,700.000 frtra menő évi nettó aranyszükségletünknél minden százalék 327.000 frt kiadási változást okoz; és igy a mostani szükséglet, e czímen az előirányzatnál sokkal nagyobb lenne; ezt változtatni, azon okokból szükségesnek nem tartottuk, melyeket a t. pénzügyminister úr, pénzügyi előterjesztésében előadott volt. Mert osztjuk nézetét, hogy a némely államadósságok conversiója utján megtakaritott aranykamatra kibocsátható és annak kedvező eredménye folytán 60 millióra menő aranyjáradék kamatában, továbbá a pénzverés hasznában és az aranybevételekben, agio-nyereségben van akkora összeg, a mennyi az igy előálló többszükséglet fedezésére szükséges, ugy, hogy az agio-emelkedésböl keletkezhető többkiadás külön fedezetéről gondoskodnunk nem kell. Megnyugvással értettük meg a pénzügyminister ur előterjesztéséből azt, hogy a valutarendezésre a magyar állam részéről szükséges arany, aránylag csekély összeg híján, be van szerezve, hogy arra csak 12 millió új kibocsátású aranyjáradék vétetett igénybe; hogy a pénztári készletek megfelelő része e czélra kihasittatott és ezenkívül is ezek összege — részben a vízszabályozási társulatok visszafizetett előlegével — akkora, hogy annak egy része ~ a pénztári kezelés teljes biztosítása mellett is — közgazdasági czélokra felhasználható; mire vonatkozólag a pénzügyminister, külön előterjesztést helyezett kilátásba. Ebből azon meggyőződést merítettük, hogy itt a valutarendezés kész eszközein kivül, új, termékenyítő nemzetgazdasági aetio eszközei állanak készen és hogy a kormánynak a valutarendezésre megállapított programmja sem beosztásában, sem végrehajtásában, változást nem szenvedett — az időközben beállott események folytán sem. : ; Az államháztartás consolidatiójának egyik biztos jele az, hogy az államjószágok eladásából felvett fedezet most már két millió forintra van leszállítva, tehát oly összegre, melyre, tekintve a még meglévő és nagy részben árúba bocsátott értékekre, több éven át lehet számítani; és másfelöl annyira leszállt ez összeg, hogy államháztartásunk fedezeti része — szélesebb alapon eszközölt fejlődése folytán — most már könnyen is fogja azt — ha kell —- nélkülözhetni. Tehát megszűnik azon aggodalom, mely, az államjavak eladásával kapcsolatosan, államháztartásunk rendezése és mérlegének fentartása tekintetében soká fenforgott. Midőn constatáljuk, hogy a növekedő kiadásokban az államháztartás mérlegének gondos megőrzése érdekében folyton szigorú gonddal kell mértéket tartani; egyúttal ki kell emelnünk