Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.

Irományszámok - 1892-441. Törvényjavaslat, a budapest-esztergomi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában

58 441. szám. indul ki s Újpest közelében a Dunát egyenes irányban áthidalva Ó-Buda, Boros-Jenő, Solymár, Vörösvár, Pilis-Csaba, Leányvár, Dorog érintésivel egyfelől Tokodnál, másfelől Kenyérmezőnél az esztergom—almás-fiizitői helyi érdekű vasút hasonnevű állomásaihoz csatlakoznék s ez utóbbi vasút kenyérmező-esztergomi vonalrészének együttes használatba vétele utján Esztergomig, mint forgalmi végpontig terjed. Az eredetileg benyújtott tervezet alapján a budapest-esztergomi vasút közigazgatási bejárása 1891. évi deczember hó 15-én és következő napjain, majd folytatólag a vonalnak a Dunán való legczélszertíbb átvezetésére nézve 1892. évi május hó 13-án foganatosíttatott. Ez alapon a vasút engedélyezési, épitési és üzleti feltételei az állandó vasutengedélyezési bizottság által 1892. évi márczius hó 24-én és 25-én s pótlólag 1892. évi július hó 30-án tárgyalás alá vétettek és megállapittattak. Tekintettel azonban arra, hogy ezen már forgalomban levő vasutakat összekötő helyi érdekű vasút építésére és üzletére a ministerium az engedélyt saját hatáskörében ki nem adhatja, a tisztelettel bemutatott törvényjavaslat szerint ezen vasútvonal engedélyezésére a törvényhozástól ezennel felhatalmazást kérek. A vasút lényegesebb épitési és üzleti feltételeit, melyek a vasut tervezőjével egyetértőleg megállapittattak, a következőkben van szerencsém ismertetni. •/• A •/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdekű vasut a m. kir. államvasutak Budapest dunabalparti körvasutjának »Angyalföld« állomásából kiindulva s a Dunát egyenes irányban Újpestnél áthidalva, Esztergom, mint forgalmi végpont irányában az esztergom-almásfüzitői helyi érdekű vasútnak egyfelől Kenyérmező, másfelől Tokod állomásáig vezettetnék. A vasut hossza 46*o kilométer s a pálya Angyalföldtől—Dorogig elsőrangú vonalként 31*i25 kilogrammos aczélsínekkel, Dorogtól egyfelől Kenyérmezőig, másfelől Tokodig pedig 23'6 kilogrammos aczélsínekkel szabványos nyomtávval épittetnék s akkép rendeztetnék be, hogy e vasúton a vonatok óránként 50 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés a budapest-esztergomi irányban Budapest és Dorog között 12'5°/o-nél, —[Dorog és Tokod között 6°/oo-nél, az esztergom-budapesti irányban pedig 10°/oo-nél nagyobb nem lehet. A kanyarulatok félátmérője a nyílt pályán 250 méternél kisebb nem lehet. A dunai áthidalás épugy, mint a pálya többi része egy vágány számára, de ugy épittetnék, hogy a hidon a gyalogátkelés minden időben lehetséges legyen, mi czélból a vasúti hid külön gyalogjáróval lesz ellátandó. A Dunának és pedig ugy a főmedernek, mint az újpesti kikötőnek áthidalása fagyálló kőellenfalakkal, illetve pillérekkel és vasfelszerkezettel akként létesítendő, hogy a vasszerkezet alsó éle a Duna.sempontja felett legalább 15*o méter magasságban legyen. Az újpesti kikötőmeder áthidalása 100 méter össznyilással s legfeljebb két közbeeső pillérrel, a főmeder áthidalása pedig 558*o méter össznyilással és öt közbeeső pillérrel létesítendő. Kiköttetnék továbbá, hogy az egész Duna-áthidalás a budapest-angyalföld—ó-budai kapcsolatos vonalrészekkel együtt állami tulajdont képeznek, s mint ilyenek fognak telekkönyveztetni s ehhez képest a m. kir. államvasutak budapest-balparti és jobbparti körvasutjainak egymásközti forgalmában a m. kir. államvasutak vonatai ezen áthidalásokat s illetve vonalrészeket minden díj nélkül használhatják ; viszont az engedélyesek részére is a vasutüzleti és használat jog, az engedély egész tartamára díjtalanul s telekkönyvileg biztosítva leend. A budapest-esztergomi vasúton a csatlakozó »Angyalföld«, Tokod és Kenyérmező állomásoknak, valamint Esztergom állomásnak, mint forgalmi végpontnak megfelelő kibővítésén kivül a következő közbenső állomások, illetve rakodók tervezvék: úgymint : Ó-Buda állomás 500 méter, Borosjenő rakodó. 200 »