Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.
Irományszámok - 1892-441. Törvényjavaslat, a budapest-esztergomi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában
441. szám. 59 Solymár vizállomás ........ 450 méter, Vörös vár állomás 400 » Pilis-Csaba » 400 » Leányvár vizállomás . . ..'."-. . . . 450 » Dorog » •; 500 » hoszszal. A szóban forgó vasút és Dunahid az engedélyokirat keltétől számított legkésőbb 3 év alatt lesz megépítendő' és a forgalomnak átadandó; ezen, a vasútvonal rövidségéhez képest aránylag hosszú építési határidő — egyéb, a vonal mentén előforduló műtárgyaktól eltekintve — szükséges lehet a dunai áthidalás és a pilis-csabai alagút miatt, melyeknek megépítésére hosszabb időközt kell számításba venni. A helyi érdekű vasút tényleges épitési és tizletberendezési költségei, beleértve az állam tulajdonát képezendő Duna áthidalást és ezzel kapcsolatos vonalrész költségeit is,— 6,250.000 írtban * állapíttatnék meg, mely tőkéből egy kilométerre 135.870 frt esik. Ugyanezen tőkéből forgalmi eszközökre 200.000 frt, tartalékalapra pedig 70.000 frt fordítandó. A magasnak látszó épitési és tizletberendezési tőkének magyarázatára tisztelettel megjegyzem, hogy a dunai áthidalás 1,750.000 frt költséggel, a pilis-csabai alagút pedig 420.000 frt költséggel van abban számításba véve, továbbá hogy forgalmi eszközökre, tekintettel ezen vasútnak előreláthatólag élénkebb teherforgalmára, kilo méter enkint 4.348 frt volt megállapítandó, végül, hogy a vasút túlnyomó hosszban, mint elsőrangú vasút létesítendő s ehhez képest a 2o méternél nagyobb nyílású műtárgyak végleges kő- és vasszerkezettel építendők és a négy csatlakozó állomás kibővítésén kívül 7 közbeeső állomás létesítésére van szükség. Az egész 6,250.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőke az 1888. évi IV. törvényczikk 10. §-ában előirt arányban 5°/o-os osztalékra jogositó törzs- és elsőbbségi részvények kibocsátása utján fog fedeztetni, s nevezetesen a tőke 35°/o-a, vagyis 2,187.500 frtnyi összeg teljes névértékben törzsrészvényekben lesz elhelyezendő; — a fenmaradó 65°/o, vagyis 4,062.500 frtnyi összeg pedig elsőbbségi részvények kibocsátása utján lesz beszerzendő. A fentebb tisztelettel kitüntetett 2,187.500 frtnyi törzsrészvénytőke a következőkép biztosíttatnék : 1. A dunajobbparti körvasút épitési alapjából az 1891. évi XXIV. t.-czikk 5. §-a alapján a Duna áthidalása s illetve a bal- és jobbparti körvasutak összekötése fejében állami segélykép 1,000.000 frt biztosittatnék. 2. Az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a postának a helyi érdekű vasúton az engedély egész tartama alatt ingyen leendő szállítása fejében 50 év tartamára évi 5.500 frtnyi átalány fizettetnék oly kikötéssel azonban, hogy ugy ezen átalány 100.000 frtnyi tőke értékének, valamint az előző pontban jelzett 1,000.000 frtnyi segélynek megfelelő névértékű törzsrészvényeket az engedélyesek az állam korlátlan tulajdonába bocsátani kötelesek. 3. A budapest-komáromi állami útvonal fentartásánál a vasút létesítése folytán elérhető megtakarításokból az államútra szükséges fedanyag kedvezményes szállításának feltétele alatt egyszer s mindenkorra 31.555 frt 53 kr. segély adatnék. 4. Az ilykép biztosítandó 1,131.555 frt 53 kr. levonása után még fedezetlenül maradó 1,055.944 frt 47 krnyi törzsrészvénytőke az érdekelt törvényhatóságok, községek és nagybirtokosok részvényjegyzései utján szereztetnék be. Ezek szerint a budapest-esztergomi h. é. vasútnak a dunai áthidalással együtt leendő megépítésére és berendezésére szükséges tőke biztosítottnak tekinthető és pedig az államkincstár jelentékenyebb és újabb megterhelése nélkül, a mennyiben a segélykép nyujtandój 1,000.000 forint, miként fentebb tisztelettel jeleztem, még az 1891. évi XXIV. t.-cz. alapján [szereztetvén be, ez idő szerint az emiitett törvényczikk 5. §-ában megjelölt czélra'rendelkezésre áll. 8»
