Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.

Irományszámok - 1892-441. Törvényjavaslat, a budapest-esztergomi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában

441. szám. 57 hatlan időre évenként mintegy 6.000,000 métermázsa kőszén aknázható ki, mely jelentékeny mennyiség közvetlen vasúti összeköttetés s igy olcsó szállítási eszköz mellett — s Budapestnek, mint legnagyobb szénfogyasztónak közvetlen közelében a szénárak mérséklésére kétségkivtil lényeges befolyással leend. Más irányban is kiváló fontossággal bir a tervezett esztergomi vasút. Tény az, hogy a főváros közelében fekvő dunajobbparti vidék közlekedési tekintetben nincs eléggé megnyitva, pedig a legalkalmasabb arra, hogy a főváros lakosságának különösen nyáron tartózkodási helyéül szolgálhasson. A szóban forgó vidéknek vasút által való megnyitása tehát a főváros lakosságára nézve is kiváló érdekkel bir — már egészségügyi szempontból is — s a lakásviszonyok javitása érdekében kétségtelen, hogy e vasút, mely a fél millió lakost meghaladó fővárost össze fogja kötni a kó'zvetlen közelében fekvő egészséges és szép vidékkel, a személyforgalom tekintetében is külön jelentőséggel és jogosultsággal bir s már ebből a szempontból is kívánatos, hogy létesüljön. Ezen okból és másfelől tekintettel arra is, hogy a szénárak mérséklése a m. kir államvasutaknak, mint az ország legnagyobb szénfogyasztójának különösen érdekében áll s hogy az esztergomvidéki kőszéntelepek a fűtésre teljesen alkalmas kőszenet tartalmazván, az e telepeket Budapest fő- és székvárossal összekötő vasút létesítése által a város lakossága is olcsó és jó tüzelő anyag birtokába juthat, s végül szem előtt tartva azt is, hogy a szóban forgó telepeknek teljes feltárása, valamint a vonal mentén levő kő-, mész- és czement-anyagoknak értékesítése szintén a tervezett vasút megépitésétől függ, — a kormány már a budapesti dunajobbparti körvasút tervezésénei gondoskodott azon előfeltételekről, n melyek a budapest-esztergomi vasút megépítésének biztosítására szükségeseknek mutatkoztak. A kormány javaslatára ugyanis a^ 1891. évi XXIV. t.-czikkel a törvényhozás a dunajobbparti körvasút megépítésére oly/összeget bocsátott rendelkezésre, hogy azzal az egyelőre csupán vontató iparvágány jelentőségével biró körvasút megépítésén kivül a fő- és székváros északi részén egy új vasúti Dunahid építése is lehetségessé váljék; a mi által meg lett vetve az alapja annak, hogy egyfelől a Budapestet délről övező összekötő vasút, valamint a budapestbalparti és a budapest-jobbparti körvasutak, a m. kir. államvasutak kezében egy egységes és hosszú időre minden érdeket kielégítő központi körvasuttá egészíttessenek ki, másfelől pedig, hogy a budapest-esztergomi vasút a Duna áthidalásával és a budapesti jobb- és balparti körvasutakkal kapcsolatban legyen megvalósítható. Ily megoldás mellett alig lehetett kétség az iránt, hogy a budapest-esztergomi vasút, a mennyiben mint államvasút építtetnék, a befektetett tőkét megfelelően kamatoztatta volna; mégis tekintettel egyrészt a pálya hegyi jellegére s az ez által igényelt tetemes építési költségekre, másrészt pedig figyelembe véve azt is, hogy egyéb fontosabb feladatok, nevezetesen a Mármaros-Szigettől Kőrösmezőn — át a határszélig vezetendő, az 1892. évi XVI. törvényczikkel már elrendelt s munkába vett elsőrangú vasút megépitése, továbbá a székely vasúthálózat fejlesztése s ezzel kapcsolatban a Rumániával egyezményileg biztosított vasúti csatlakozások létesítése az ország pénzerejét a legközelebbi években úgyis nagy mértékben veszik igénybe s miután ezen, a már emiitett indokból fontos vonalnak létesítését évtizedekre elodázni nem akartam, — részemről arra törekedtem, hogy a budapest-esztergomi vasút az államkincstár lehető nagyobb és ujabb megterheltetése nélkül, a budapest-dunajobbparti körvasutra beszerzett építési tőke maradványának átengedésével és a postaszállitás fejében nyújtandó segélylyel az érdekeltség, illetve magánvállalkozás által létesíttessék. E czélra több, a már előzetesen kiadott előmunkálati engedélyek alapján kidolgozott tervezet állott rendelkezésre, a melyek közül a budapest-esztergomi összeköttetés kérdését a Szeniczey Ödön és érdektársai által előterjesztett, később pedig gróf Zichy Nándor és érdektársai tulajdonába átment tervezet minden tekintetben a legczélszerübben akként oldotta meg, hogy a vasútvonal Budapestről a m. kir. államvasutak dunabalparti körvasutjának »Angyalföld« állomásából KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XIII. KÖTET. 8