Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.
Irományszámok - 1892-440. Törvényjavaslat, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről
44 440. szám. A gyümölcsözők érdekében az 54. §-ban gondoskodnom kellett arról, hogy a szomszédos erdő fái a kártékony hernyóktól megtisztíttassanak; ezért jogot kellett adnia a gyümölcsös tulajdonosának, hogy a szomszédos erdőben a hernyót 30 méter széles területen saját költségén kiirthassa, az erdő tulajdonosa pedig azt tűrni tartozik. A javaslat 56. §-a megtiltja a hasznos madarak pusztítását, azok fészkeik vagy tojásaik elszedését vagy eladását. A hasznos madarak védelme érdekében szükséges volt az 56. §-ban intézkedni, mert főképen éneklő madarak inkább ki vannak az üldözéseknek téve, mint bármely más állat, és tekintettel arra, hogy a hasznos madarak tetemes mértékben pusztíttatnak, nemzetközi tárgyalások is voltak folyamatban arra nézve, hogy a hasznos madarak pusztítása meggátoltassák, mert a hasznos madarak egy része, különösen a vándormadarak, több országban szoktak felváltva tanyázni és azoknak egy ország területére korlátolt védelme a kellő eredménynyel nem járna, e tekintetben tehát csak akkor lehetne czélt érni, ha a többi szomszédos országok is a hasznos madarakat hasonló érdemben részesitik. A legutolsó ornitológiai kongresszuson Közép-Európának több államaiból összegyűlt képviselők kívánatosnak tartották, hogy a hasznos madarak védelmére minden állam törvényt hozzon, miután azonban magában a kongresszusban se tudtak megállapodásra jutni arra nézve, hogy a hasznos madarak név szerint felsoroltassanak, a névszerinti felsorolást mellőztem. A javaslat 58. és 59. §-a a méhek érdekében kívánatos, mert a ma is fennálló szokáshoz képest a kirepült méhraj tulajdonosának biztosítani kellett, hogy rajzó méheit idegen területen is felkereshesse, ha azt két nap alatt teszi. Gazdasági szempontból pedig a méhtenyésztés érdekében intézkedni kellet^ hogy a ragadós költés-rothadás terjedése a rothadásos törzsek kiirtása utján megakadályoztassák. A büntető határozatokban intézkedés történik arról, hogy a ki luczerna- vagy lóhermagot termelés czéljából elad, mielőtt azt az arankától tisztíttatta volna, vagy a ki a káros állatokat, illetőleg növényeket a hatóság rendeletének megfelelő módon nem irtja, és továbbá a ki hasznos madarakat hatósági engedély nélkül pusztit, azoknak fészkeit elrontja, tojásaikat, fiaikat elszedi vagy azokat árúba bocsátja, és végül a ki rothadásos méh törzseit a baj felismerése után azonnal meg nem semmisiti, 200, illetve 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Az 1889. évi javaslat a mezőgazdaságra nézve hasznos madarakat névszerint sorolta fel, az erdőbirtokosokra nézve a jelen javaslat 54. §-a a régibb javaslatban hiányzik; egyébként a két javaslat határozmányai lényegileg egyeznek s csak az arankás magvak árulásának tilalmára vonatkozólag tartalmaz javaslatom az 1889. évi javaslattól eltérő határozatot. VIII. FEJEZET. A hegyközségekről. Az 1889. évi javaslat a hegyközségekről intézkedést nem tartalmazott, bár kétségkívül szükséges, hogy a szőlőmívelés érdekeit szerves összefüggésbe hozzuk, a magánérdek köréből kiemelvén, bizonyos fokig a közügy jellegével ruházzuk fel. E czélt hegyközségek alakításaival fogjuk elérni. A hegyközség fogalma a szőlőbirtokosok körében vidékenkint már nem új. A javaslat lényegesebb rendelkezései már különben is a vármegyék és községek önkormányzatában bizonyos fokig életbe vannak léptetve és helyenkint elég sikereseknek bizonyultak. A szőlőmívelés érdekeinek ily alakban való tömörítése különösen ma, mikor a filloxera pusztításai követkéz-