Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.

Irományszámok - 1892-440. Törvényjavaslat, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről

440. szám. 43 nemcsak az egyes földbirtokosnak kára, hanem a szomszédokat, sőt esetleg távolabbi területek birtokosait is károsítja, a javaslat egyes tulajdonosokra oly kötelezettségeket ró, a melyek a tulajdon szabad használatát jogi szempontból korlátozzák. Tekintettel azon terhekre, a melyekkel az efféle kényszerintézkedések járni szoktak és azon nehézségekre, melyekkel az efféle intézkedéseknek foganatosítása jár, a korlátozó intézkedésekben a lehető legkevesebbre és a legszükségesebbre szorítkoztam. Az emlősök és madarak irtására nézve a vadászati törvény (1883: XX. t.-cz.) már is nyújt némi szabályozást, a mennyiben számos, a gazdaságra káros állatra nézve tilalmi időszakot nem állapit meg. Ezen intézkedés kiegészítéséül elrendelendő volna, hogy az ürgék, patkányok, hörcsögök, poczkok, egerek, tarka varjak és szarkák irtandók és utóbbinak fészkei és tojásai is pusztitandók (48. §.). A 49. §. a hernyók, hernyófélék és hernyótojások pusztításáról intézkedik.E szakasz határozmányai nem újak; csupán törvénybe iktatnék, a legtöbb törvényhatóság által már úgyis életbeléptetett rendelkezéseket. A gazdaságot veszélyeztető káros növények irtása tekintetében a javaslat csak a szerb tövis és az aranka irtását rendeli el. Egyéb fajta gaz és gyom irtása iránt, mivel azok nem annyira veszélyesek és inkább csak egyes vidékeken jelentkeznek, a törvényes intézkedést nem tartom szükségesnek, mert a többi káros növény kiirtása a haladó gazdasági művelés által különben is biztosítva van és ha netalán egyik vagy másik káros növénynek irtása a tapasztalatok alapján idő folytán szükséges volna, az 57. §-ban adandó felhatalmazás módot nyújt azt intézkedésre. Az 50. §. az arankának káros voltára való tekintettel megtiltja azt, hogy az olyan lóhere- és luczernamagvak, a melyek az arankától meg nem tisztíttattak, termelésre eladassanak. E határozmányt azért vettem fel, mert sok a panasz, hogy a gazdák az arankától nem képesek megszabadulni. Bár az arankamentes magvak megszerezhetése érdekében az ország különböző részeiben állítottam fel magvizsgáló állomásokat, mégis kerülnek forgalomba arankás magvak, és miután épen a kisebb gazda nincs azon helyzetben, hogy magát lelkiismeretlen üzérek ellen védelmezhesse, úgyszintén a kisebb gazdára nézve jár aránytalanul nagyobb költséggel az, hogy a vetéseiben előforduló arankafoltokat kiirtsa, ezen kisebb gazdák érdekében tartottam szükségesnek, hogy a javaslatba ily intézkedést felvegyek és az intézkedés határozottan csak azokra vonatkozik, a kik lóhere- vagy luczernamagvakat termelés czéljából adnak el, és nem vonatkozható a termelőre, a ki ugyanezen magvakat kereskedés czéljából adja el, mert a kereskedő feladata, hogy a magvakat tiszta állapotban hozza forgalomba. Az 51. §-ban a javaslat meghatározza, hogy az utak mentén levő ültetményeket, valamint a szerbtövist ki tartozik irtani és egyszersmind kimondja azt, hogy ha az, a ki az irtást eszközölni tartozik, ezt elmulasztja, az irtást a mulasztó költségére a község elöljárósága végezteti. A javaslat 53. §-a a káros állatok és növények tömeges fellépése esetére intézkedik, vagyis olyan rendkívüli esetekről tartalmaz határozatokat, s a midőn egyes állatok vagy növények fellépése nagyobb területre nézve csapássá válnék. Minthogy ily esetekre törvényhozási utón előzetesen intézkedni, tekintettel az esetek különféleségére, majdnem lehetetlen, e szakaszban csak annyit lehetett kimondani, hogy az irtás költségeihez az érdekelt birtokosokon kivül a törvényhatóság és az állam hozzájárulása is igénybe vehető. Ily rendkívüli esetek lehetnek a sáskajárás, az egerek nagymérvű szaporodása, bizonyos gyomfajoknak hirtelen és nagy mennyiségben való elterjedése, a vértettí jelentkezése almafákon stb. Ezek mind oly veszélyes és közgazdaságilag káros bajok, hogy azoknak elhárítására gyakran az állam közreműködése és anyagi segélye is szükséges.