Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.
Irományszámok - 1892-399. Törvényjavaslat, Budapest fő- és székváros kerületi előljáróságairól
88 399. szám. A 2. §-hoz. A második szakasz azon intézkedése hogy a kerületi közigazgatásnak a kerületi elöljáróság és a kerületi választmány a közege: nem igényel bővebb kifejtést. A 3. §-hoz. Ezen szakaszban ki kellett mondani, hogy a kerületi elöljáróság a hatásköréhez tartozó ügyekben a kerület hatósága. Az erre vonatkozó határozat azonos a községi törvény (1886 : XXIT.) 3. §-ban foglalt rendelkezéssel, mely szerint a község hatósága kiterjed a községben lakó vagy tartózkodó minden személyre és a községben és területén létező minden vagyonra. Az 1886 : XXII. törv.-czikk 4. §-ában felsorolt kivételek megegyeznek az 1872 : XXXVI. t.-cz. 15. §-ában felsorolt kivételekkel és a következők: a) a hadseregnek, hadi tengerészeinek és honvédségnek tettleges szolgálatban álló tagjai, a katonai szolgálatra vonatkozó, s általában az 1867 : XII. t.-cz. 14. §-a, az 1868 : XL. t.-cz. 54. §-a és az 1882 : XXXIX. t.-cz. 13. §-a szerint a katonai bíróság hatásköréhez tartozó ügyekben; b) O Felségének a királynak és udvarának állandó vagy ideiglenes lakhelyül szolgáló épületek és azok tartozékai; c) kizárólag erődítési és más katonai czélokra tényleg használt minden épület vagy helyiség a használat tartama alatt. A törvényhatóságnak módot kellett nyújtani arra, hogy egyes, a törvényhatóság külön közegei által kezelt közintézeteket, mint a közkórházakat, a vásárcsarnokokat, a kozvágóhidakat és az állatvásár-telepeket stb. kivehessen a kerületi elöljáróság hatásköre alól. A harmadik szakasz második bekezdése erre módot nyújt a törvényhatóságnak, de csak szabályrendelet alkotása utján, miután a hatóság statuálásának jogát nem lehet egyszerű közgyűlési határozattól függővé tenni. A 4. §-hoz. Ezen szakaszban a kerületi elöljáróság hatáskörének rendjében, a kerületi elöljáróság tisztvelői soroltatnak föl. Uj tisztviselői állást a javaslat csak kettőt tervez: a kerületi tiszti orvos állásától elkülönített szegény-orvos és a városbíró állását, a melyek kivételével az itt fölsorolt összes tisztviselők eddig is működtek. A kerületi orvos, kit a javaslat az ő működési körének megfelelően kerületi tiszti orvosnak nevez, eddig a halottkémlés kivételével az összes hatósági orvosi teendőket és ezek mellett a szegény betegek gyógyítását is végezte. Ezen különböző természetű teendőknek egyesítése a közszolgálat és a szegény betegek megfelelő gyógyításának hátránya nélkül továbbra nem tartható fönn ; gondoskodni kell tehát arról, hogy ezen különböző jellegű föladatok külön közegek által végeztessenek. Ezért a javaslat elválasztja a kerületi tiszti orvos állását a szegény betegek gyógyítására hivatott orvos, a szegény-orvos állásától ? az előbbi föladata az összes hatósági tenndők teljesítése, az utóbbié kizárólag a szegény betegek gyógyítása. Más nagy városokban a munkakörök ezen elkülönítése már régen keresztül vitetett; ezek példáján kivül az ügy természete is követeli az elkülönítést. A tiszti orvos hivatalos teendőinek sokoldalúsága mellett, melyekre a nap bármely órájában készen kell állnia, nem szentelhet kellő tevékenységet a szegény betegek gyógyításának, a mit szintén nem szabad a napnak csak bizonyos óráira korlátozni. Ezen elkülönítés mellett a kerületi tiszti orvosnak hatósági ügyköréből folyólag alkalma lesz minduntalan meggyőződnie arról is, vájjon a szegények orvosoltatásának nagy fontosságú föladata megfelelően teljesittetik-e; a munkakörök elkülönítése módot nyújt tehát a szükséges ellenőrzésre is.
