Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.
Irományszámok - 1892-352. Törvényjavaslat, a tengeri szabad hajózást űző hajóknak állami segélyben és kedvezményekben való részesitéséről
352. szám. 53 Ugy az 1893. évi január hó 30-án kelt franczia, mint az 1885. évi deczember hó 6-án kelt olasz törvény az illető ország hajóépítő iparának védelmére és támogatására való tekintettel azon alapelvet fogadta el, hogy a hajózási ipar támogatását ezélzó segélyezés is csakis a belföldön épített hajók után nyujtassék. A franezia és az olasz törvény által a hajóépitö'knek nyújtott segély nem tévesztendő' össze a jelen törvényjavaslatban a hajótulajdonosoknak nyújtani szándékolt beszerzési segélylyel. Mig ugyanis a franezia és olasz törvény a hajóépítő ipar fejlesztése czéljából és nevezetesen a vámtarifából a hajóépitészetre háramló terhek ellensúlyozására a hajóépítőknek az alább felsorolt feltételek mellett minden egyes általuk épített hajó után egyszersmindenkorra egy nagyobb összegű segélyt nyújt, a jelen törvényjavaslatban megállapított beszerzési segély egyenes czélja, hogy hajótulajdonosainkat az által, hogy a hajókba fektetett tőke után nekik némi évi kamat biztosíttatik, arra indítsa, miszerint a jelenleg már meg nem felelő hajóállományt a kor igényeinek megfelelő hajók által pótolják, illetve ilyen hajókat építtessenek. A franezia és az olasz törvény által a kereskedelmi tengerészeinek nyújtott segély, mely közvetlenül a hajózás támogatását czélozza, általában véve hasonló alapokon nyujtatik, mint a melyek a jelén törvényjavaslatban hajóinknak a külön segélyben való részesítése tekintetében alapul vétettek. Eltérés csak annyiban van, hogy mig Franezia- és Olaszország ezen segélynek oly módon való engedélyezése által, hogy az bármely viszonylatban teljesített járatok után igényelhető a tengeri hajózást űző alattvalóit azon helyzetbe kívánja juttatni, hogy a világforgalomban a versenyt könnyebben felvehessék ég az igen nagy összegre rugó jövedelemből, melyet a tengeri viteldíjak évenkint képviselnek, mentől nagyobb részt az illető ország javára megszerezhessenek, a jelen törvényjavaslat hasonnemíí intézkedése azt czélozza, hogy a beszerzési segély igénybevételével megszerzett hajók tulajdonosai a külön segély kilátásba helyezése által első sorban a magyar tengeri kereskedelem érdekeinek szolgálására buzdittassanak. A franczia és az olasz törvények által a kereskedelmi tengerészeinek nyújtott segélyek a következők: A franczia törvény a belföldi hajóépítőknek a kész hajók minden bruttó tonnája után az alábbi segélyt engedélyezi: vas vagy aczélból készült gőz- vagy vitorlás hajóknál 65 frankot; 150 tonnás vagy ennél nagyobb hajóknál 40 frankot; 150 tonnásnál kisebb hajóknál 30 frankot. Ezenkívül a gépépítők a hajógépek- és segédkészülékeikért, valamint a gőzkazánokért minden 100 kg. után 15 frank segélyben részesülnek. Az olasz törvény hasonló építési segélyt nyújt a hajóépítőknek oly vasból és aczélból készült gőz- és vitorlás hajók, továbbá oly fából késztilt vitorlás hajók hajóteste után, melyek Olaszországban építtettek és az olasz lajstrom első osztályába Írattak be. Ezen építési segély később az 1889. évi olasz törvéuynyel felemeltetvén, az ezen segélytöbblettel együtt jelenleg minden lajstromozott bruttó tonna után, a vas- és aczélból késztilt gőz- és vitorlás hajóknál hetvenhét lírát, fából késztilt vitorlás hajóknál 17'BO lirát és vas- és aczélból készült (árú- és személyszállításra nem alkalmazott) kisebb járműveknél 37*50 lirát tesz. Ezenkívül a kérdéses olasz törvény az Olaszországban a hajózás czéljaira épített gépekért lóerőnként 1250 líra, a kazánokért pedig métermázsánkint 950 lírányi építési segélyt engedélyez. A hajóépítő iparnak ily módon való segélyezése nálunk most még hiányzik, minthogy eddig tengerpartunk mentén számbavehető hajóépítő telepünk sem volt. Csak a folyó évben sikerült biztositanom Fiúméban egy oly hajóépítő ipartelep létesítését, melyben nagyobb tengeri hajók is megépíthetők lesznek. Ha ez idő szerint magát a hajóépitést egyenes és közvetlen
