Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.

Irományszámok - 1892-352. Törvényjavaslat, a tengeri szabad hajózást űző hajóknak állami segélyben és kedvezményekben való részesitéséről

$

4 352. szám. segélyben nem is részesítjük, a segélyezésnek azon módja is, melyet a jelen törvényjavaslat alapján kilátásba vettem, mindenesetre bizonyos lendületet fog kelteni e téren, ösztönözni fogja a hazai tőkét újabb hajó-beszerzésekre s az közvetve a hazai hajóépítő iparra is fejlesztő hatással lesz. A hajózásnak a franczia törvény a segélyt hajózási praemium czímén nyújtja és mindazon Francziaországban épített hosszújáratú és nagy parthajózású hajó számára biztosítja, melyek ha vitorlások, 80 tonnánál, ha pedig gőzösök, 100 tonnán íl nagyobb bruttó tonnatartalommal bírnak. Ezen hajózási praemium a hajók bruttó tonnatartalmának minden tonnája és a hajók által megtett minden 1.000 tengeri mértföldnyi úthossz után a következő: a gőzösök számára 1 frank 10 centimé, az építésüktől számított minden évben a következő csökkenéssel: 6 centimé a fahajóknál és 4 centimé a vas- és aczélhajóknál; továbbá a vitorlás hajók számára 1 frank 70 centimé, az építésüktől számitott minden évben a következő csökkenéssel : 8 centimé a fahajóknál és 6 centimé a vas- és aczélhajóknál. A nagy parthajózású hajók a praemiumnak csakis kétharmadát kapják. Az olasz törvény szerint a hajózási praemium az olasz hajók minden lajstromozott tiszta tonnája és az általuk megtett minden 1.000 tengeri mértföldnyi úthossz után 65 centesimot tesz és szintén csakis hosszabb járatok teljesítése esetén nyujtatik. Mint már az imént felsorolt adatokból is kitűnik, a franczia és'olasz hajózás a hajózási praemium réyén nagyobb mérvű állami segélyezésben részestíl, mint az a jelen törvényjavaslattal a kulon segély utján saját hajózásunkra nézve kilátásba vétetett, mihez járulnak még a jelen törvényjavaslatban megállapított és az említett külföldi törvényekben nem foglalt ama korlátozó határozatok, hogy a külön állami segély csakis oly viszonylatokban teljesített járatok után biztosíttatik, mely viszonylatokban államilag segélyezett tengerhajózási vállalatok rendes járatok fentartására szerződésszerüleg kötelezve nincsenek, továbbá csak oly utazások után állapittatik meg melyek a hazai kikötőkből vagy a kikötőkbe a magyar forgalmi és kereskedelmi érdekekben teljesíttetnek. ^ Ezen korlátozások a külön segély igénybevételét megnehezíteni fogják, figyelembe veendő azonban az, hogy a külön segélytől eltekintve a törvényjavaslat a hajóknak, illetve tulajdonosaiknak a beszerzési segélyt is biztosítja, s így a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése eseteben hajózásunk a kettős állami segély révén, ha nem is oly nagy segélyben, mint a franczia es olasz kereskedelmi tengerészet, mégis elég jelentékeny segélyezésben részesülne. így például véve egy a mi viszonyainknak leginkább megfelelő t.500 tiszta tonnatartalommal bíró hosszújáratú gőzöst, az a törvényjavaslat alapján következő állami segélyre számíthatna: ö J Beszerzési segély fejében ezen gőzös a vizrebocsátását követő első évben a törvényjavaslat 2. §-a szerint 18.000 korona összegben részesülne. A mi a külön segélyt illeti - habár egy évben átlagos maximalis 30.000 tengeri mértföldnyi úthosszát és azon legkedvezőbb esetet véve alapul, hogy ezen gőzös kizárólag hazai kikötőkből és ily kikötőkbe teljesít járatokat egy évben 22,500 koronát kereshetne, - mégis tekintettel a tengerentúli forgalomban "számba joyo egyetlen hazai kikötőnknek: Fiúménak, az államilag segélyezett gőzhajózási vállalatok utján mar biztosított rendes járatok kiterjedt hálózatára, valamint a szabad hajózás viszonyaira és esélyűre, valószínű, hogy a kérdéses gőzös a fentérintett összegnek csak felét fogja kiérde-