Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.

Irományszámok - 1892-373. Törvényjavaslat, az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről

328 373. szám. érték. Megjegyezvén, hogy miután ezen telkek egymagukban a jelzett czélra nem elégségesek, azok a szomszédos telkekből kibővitendők lettek yolna. Két épület emelése esetén kijelöltetett: iw.m'bt'S'^ !• az egyetem-, papnövelde- és himző-utcza közti telekrész, mely ma már részben érték. beépült; 77i.20(?'frt bec«- 2, a Ferencz József-rakpart, sörház-, molnár- és a meghosszabbitandó borz-utcza közötti *

rték- telekrész, mely terület most már nagyobbrészt beépült; 275

S

550

8

frt becs- 3> az üllői-út és az ősz-utczára eső terület, melyen ma az orvosi egyetem áll. A szakbizottság ugyanakkor az építési költségeket a következőképen irányozta elő : a felebbviteli bíróságok épületénél 2,080.000 frttal, az elsőfolyamodású kir. bíróságok épületénél. . 1,473.600 » összesen . . ;

. 3,553.600 frttal. Az időközben beállott kedvezőtlen pénzügyi helyzet következtében a törvénykezés terén megkezdett reformok folytatása szünetelvén, az építkezés kérdése — eltekintve attól, hogy a m. kir. Curia épületének a Curia-utczára néző földszintes szárnya három ülésterem és egy elnöki szoba nyerése végett 1879. évben 11.999 frt 96 kr. költséggel egy emeletre emeltetett — újból elnapoltatott és csak 1882. évben került ismét napirendre, midőn a pénzügyminister ur a főés székváros IX. kerületében fekvő sóház-telket törvénykezési czélokra átengedte, és midőn a közmunkák tanácsa azt hozta javaslatba, hogy a m. kir. Curia épülete a várba a Dísz-térre a honvédelmi ministerium épületének háta mögé épittessék. A m. kir. Curiának az idő szerinti elnöke és országbíró akkor azon vagylagos javaslatot tette: hogy ha az összes alsó és felső bíróságok számára egy épület emelése czéloztatik, akkor az a vámház melletti sóház-telken a szomszédos házak kisajátításával emeltessék; ha ellenben a m. kir. Curia számára külön épület emelése van tervbe véve, akkor annak helyéül a közmunkák tanácsa által ajánlott várbeli telek választassék. Az 1632 82 négyszögöl térfogatú sóház-telekre a fő- és székvárosnak a közélelmezés javítása czéljából emelendő központi árúcsarnokhoz szüksége lévén, de másrészt ezen telek fekvésénél fogva törvénykezési czélokra teljesen alkalmasnak nem találtatván, el cseréltetett az Alkotmány-, Koháry-, Markó- és Sólyom-utczák által határolt 2975*60 négyszögölet tevő telekkel s azon az 1888:111. t.-cz. alapján felvett 1,800.000 forint kölcsönnel és Budapest fő- és székváros által felajánlt 150.000 forinttal a fő- és székvárosban székelő első folyamodású bíróságok számára — leszámítva a pestvidéki kir. törvényszéket, és a más kerületekben levő járásbíróságokat — egy központi épület emeltetett. Az elsőfolyamodású kir. bíróságok elhelyezése kérdésének megoldása sürgősebb lévén, a fentebb ismertetett előző tárgyalások pedig azt igazolván, hogy a felsőbb biróságok az alsóbbakkal egy épületbe megfelelő telek hiányában igen nagy áldozat nélkül el nem helyezhetők: a felsőbb bíróságokat magában foglaló igazságügyi palota felépítése későbbre hagyatott. Miután azon állami épületek, melyek a m. kir. Curia és a budapesti kir. ítélőtábla elhelyezésére szolgálnak, czélszeríítlen beosztásuknál fogva a legszerényebb igényeket sem elégítik ki, ódonságuk következtében pedig közbiztonsági és egészségi tekintetben épen vészé-