Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.
Irományszámok - 1892-373. Törvényjavaslat, az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről
S7l szánh 3Í9 iyesek, és* miután a Hatvani-utczának a Budapesten emelendő ÍV-ik dunai hid megnyitására okvetlen bekövetkező meghosszabbításakor a m. kir. Curia épülete — annak jelentékeny része az új útba esvén — lebontás alá kerül, az építkezés elöl tovább kitérni lehetetleu. A fennállott egységes pesti kir. Ítélőtábla szétosztása előtt az igazságügyijpalota építésének ügyét nem szorgalmazhattam, tekintettel azonban arra, hogy a kir. Ítélőtáblák szervezéséről szóló 1890. évi XXV. t.-cz. életbeléptetésével a budapesti kir. ítélőtábla szervezete legalább a külső keretet illetőleg hosszú időre megállapítva van, — a m. kir. Curia mai szervezetén pedig legalább a területi hatáskör és a személyzet tekintetében lényeges változás a végleges biróí szervezet kiépítésénél is alig lesz: megszűnt az utolsó akadály is, mely gátolta eddig, hogy Budapesten az igazságszolgáltatás és a kor igényeinek megfelelő palota emeltessék a felső bíróságok és az azokkal szerves összeköttetésben álló korona- és a budapesti kir. főügyészség számára. Az ezen czélra 1872. évben kijelölt telkek, mint már fent megérintetett, időközben más czélokra használtattak fel. Miután a várban a honvédelmi ministerium háta mögött 1882. évben kijelölt telken a honvéd-főparancsnokság épülete fog emeltetni, a fővárosi közmunkák tanácsa 1891. év elején erre való tekintetből egy más telekcsoportot jelölt ki a m. kir. Curia számára a várban, és pedig azt, mely a honvéd - főparancsnoság jelenlegi épüleíe és az új feljáró út várbeli torkolata között elterül. Ezen telek, eltekintve attól, hogy fekvésénél fogva sem alkalmas igazságügyi czélokra, azért sem vehető most már tekintetbe, mert időközben a kérdéses honvéd - főparancsnoksági épület József főherczeg 0 Fensége tulajdonába ment át, az új feljáró torkolatáig elterülő magántelkek pedig az új családi palota építésére fognak felhasználtatni, és részben O Fensége által már tényleg meg is vásároltattak. Mindezektől eltekintve, ha még oly bő választék volna is Budapesten az építési telkekben, mint a milyen nincs, az alsó bíróságok befogadására emelt törvénykezési épület telkének megválasztásával egyidejűleg megállapittatott az is,, hogy a felsőbb bíróságok palotája csak az előbbinek közelében, jelesen az V-ik kerületben építhető. Az új országház építése folytán kisajátítás alá került az azzal szemben fekvő cs. és kir. katonai társzekér-fiókraktár s annak telke az országház-épitésalap tulajdonába ment át. Ezen telektömbből az igazságügyi palota czéljaira a fenforgó körülmények közt legalkalmasabbnak találtam azon 1810 négyszögöl telekrészt, mely az V-ik kerületben a Nádor-, Alkotmány-, Honvéd- és Szalay-utczák által határoltatik. Hogy kisebb terület nem elégséges, azt eléggé igazolja azon körülmény, hogy az 1872. évi építési programm szerint is e czélra 1900 D-öl terület vétetett számításba. A pénzügyminister úrral létrejött megállapodás szerint a kijelölt telek négyszögöle 200 forinttal számítva, 362.000 írtért engedtetik át az országház-épitési alap által. Az ekként rendelkezésemre álló s a törvényjavaslat 1. §-ában emiitett telken emelendő igazságügyi palotában elhelyezést fog találni: 1. a m. kir. Curia, 2. a budapesti kir. ítélőtábla, 3. a koronaügyészség és 4. a budapesti kir. főügyészség. A Haussmann Alajos műegyetemi tanár által készített és a tisztelt képviselőháznak bemutatandó építési terv szerint az igazságügyi palota négy homlokzattal fog birni. A római styl arányai nyomán tervezett főhomlokzat és az abba szolgáló főbejáratok az új országház parkjára néznek. Ezen bejáratok a közös vestibulumba s innen a nagy lépcsőház KÉPVH. IROMÁNY. 1892-97. X. KÖTET. 4*>
