Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.

Irományszámok - 1892-373. Törvényjavaslat, az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről

373. szám. 327 minthogy továbbá törvénykezésünk átalakulása csak lassú léptekben haladhatott előre, s a tájékozási pontok arra nézve, hogy a kormány reformiránya e téren a közóhajtással találkozni fog, a közvéleményben gyéren és elszórtan merültek fel: a kormány kénytelen volt az eszme megvalósítását elnapolni mindaddig, a mig a törvénykezési reform további fejleményei és a közvélemény sűrűbb nyilatkozatai biztosabb tájékozást nem nyújtanak a jövőre nézve. A fennállott pesti kir. ítélőtábla szervezése következtében mégis azon intézkedés tétetett, hogy a Curia épületével összeköttetésben a Sebestyén-tér és Curia-utczának sarkán levő bérház 1869. évi február 1-én kelt adásvevési szerződés alapján az igazságügyi tárcza költségvetéséből fedezett 160.000 frt és 400 drb. aranyért megvétetett s a tulajdonjog az igazságügyi tárcza javára be is kebeleztetett. Horváth Boldizsár hivatali elődöm, ki törvénykezésünk reformjának megalkotásában az alapokat lerakva, az építkezés iránti tárgyalások felvételének időpontját elérkezettnek találta akkor, mikor az első folyamodású kir. bíróságok szervezéséről és azok száma és székhelyéről szóló törvényjavaslatok a törvényhozás előtt tárgyaltattak s e végből az építkezés ügyében 1871. évben az országbíró, mint a semmitőszék elnökének vezetése alatt a fővárosi akkor fennállott bíróságok főnökeiből, két mííépitészből és az igazságügy ministerium kiküldöttjéből alakult szakbizottság bízatott meg a köyétkező előkérdések megvitatásával: 1. Vájjon czélszerü és kivihető volna-e, ugy a felebbviteli, mint az első folyamodású bíróságoknak a fővárosban egy épületben leendő elhelyezése olyképen, hogy annak egyik homlokzatát a felebbviteli, a másik homlokzatát pedig az első folyamodású bíróságok foglalják el; 2. vagy pedig két teljesen külön álló épületben helyeztessenek el a bíróságok; 3. melyik városrész lenne legalkalmasabb ezen épület vagy épületek emelésére. A bizottság, mely működését már az új bírósági szervezet életbelépte után kezdette meg, oda nyilatkozott: Ad 1. hogy bár a bíróságok könnyebb érintkezhetése, az ügyvédi kar kényelmesebb működhetése és egyéb sokoldalú előnyök, nemkülönben más európai fővárosok példája is az összpontosított elhelyezés mellett szóknak, mégis a fenforgó helyi viszonyok közt a felső és alsó bíróságok számára azért nem emelhető központi, vagyis egy épület, mert az e czélra megkívántató elégséges nagyságú terület és pedig a felebbviteli bíróságok számára 1.900 D-öl az elsőfolyamodású bíróságok számára. . . . . . 3.060 » összesen tehát . . . 4.960 D-öl terület óriási áldozatok nélkül Budapest különleges helyi viszonyainál fogva még kisajátítás utján is alig szerezhető meg. Ad 2. Az előbbi pontban foglaltakra való tekintettel két szomszédos vagy legalább nem nagy távolságra eső telek megszerzése, s azokon két külön épület emelése hozatott javaslatba. Ad 3. A városrészre nézve, melyben az épület vagy épületek emelendők lennének, a bizottság határozott javaslatot nem tett, hanem egyszerűen a számításba vehető telkek felsorolására szorítkozott annak kijelentése mellett, hogy a m. kir. Curia jelenlegi telke, bár ahhoz a nemzeti kegyelet tárgyát képező számos történelmi emlék fűződik, mellőztessék, mert az a kir. ítélőtábla épületének hozzáadásával és az azokat környező hat magánépület kisajátítása esetén sem elegendő az akkor megállapított szabályozási vonal következtében a felsőbb bíróságok számára emelendő épület czéljaira. Az eljáró szakbizottság által 1872. évi április hóban egy épület emelése esetén telkül jelöltetett ki: ad «) 4.230 Q-SI a) az úgynevezett Schopper-féle telek (ezen az országház épül); 846.ooo^fo*mt bee* b) a Kunewalder-féle ház (volt állatgyógyintézet) és ezzel összeköttetésben a Belezuay- ad &) 3.674 p-t* kert (ezen telkeken ma a műegyetem áll és magánház épült). ' becsérték.